Típus: Nyomtatott sajtó

A Biciklis futár

cikk bemutatja a biciklis futárok világát, akik a modern kommunikáció ellenére továbbra is fontos szerepet játszanak a gyors dokumentum kézbesítésben. Magyarországon az egyik első ilyen szolgáltatás a Hajtás Pajtás volt...

Összefoglaló a cikkről: A cikk bemutatja a biciklis futárok világát, akik a modern kommunikáció ellenére továbbra is fontos szerepet játszanak a gyors dokumentum kézbesítésben. Magyarországon az egyik első ilyen szolgáltatás a Hajtás Pajtás volt, amelyet 1993-ban alapítottak, és rövid idő alatt ismert szereplője lett a budapesti futárpiacnak. A történet a futárok kemény munkáját, különleges életmódját és a szakmán belüli összetartást is bemutatja

A biciklis futár
Gyors, pontos, megszállott


Ma már majdnem mindent telefonon, faxon és e-mailben intézünk, de azért van az üzleti életben nem egy olyan irat vagy egyéb dokumentum, amit hagyományos módon, időben kell eljuttatni partnerünknek. Ebben segítenek a futárok, akik autóval, motorral – vagy éppen biciklivel – vágnak neki az útnak. Amerikában mindennaposak, hazánkban azonban még ritkaságnak számítanak a kerékpáros futárok. Budapesten már egyre gyakrabban bukkannak fel az autók között – vagy a járdán – életveszélyesen szlalomozó fiatalok, akik viszont a rendszeres dugókban garantáltan a leggyorsabbak.

A biciklis futár igazi nagyvárosi jelenség. Persze még véletlenül se Jacques Tati kedves, de kissé ütődött Hulot úrjára gondoljunk. A futár Amerikában már több mint egy évszázada szerves része a városok utcáinak. A kilencvenes évekre kultikus figurákká váltak a rosszul fizetett, kockázatos foglalkozást űző biciklis futárok. A Music Television szappanoperájának, a Real Worldnek egyik sztárja és egyben legrokonszenvesebb figurája is biciklis futár (a sorozat többi tagjával együtt, amatőrként önmagát adja-játssza). Biciklije, ami leginkább egy összecsukható Csepel kempingkerékpárra emlékeztet, az interneten is megcsodálható.

A faxok és az e-mail elterjedésével a futárok száma 1994-ben Manhattanben a korábbi hétezerről kétezerre csökkent, fizetésük pedig a felére – állítja az amerikai Alternatív kultúra című lexikon, ami külön szócikket szentel a biciklis futároknak.
Magyarországon 1993-ban alakult meg az első (és szinte egyetlen, de erről később) biciklis futárszolgálat, a Hajtás Pajtás. Tulajdonosai: Tóth Zoltán és Géresi László. Tevékenységük sokakat bámulatba ejtett, hiszen még kortárs írónk, Hazai Attila is megemlítette két regényében, a Budapesti Skizóban:
„- És ráadásul alapítottak a Spenóttal egy biciklis futárszolgálatot. Az a neve, hogy Hajtás Pajtás. Jó, nem?
-Aha. És megy nekik?
-Nagyon beindultak. Minden reklámcég velük dolgozik. Ez egy tuti üzlet. A bringások előbb-utóbb kiszorítják a motoros futárokat. És még nyitott a piac. Bár már megalakult a Tekerj Haver meg a Golden Pedál futárszolgálat is, de a Hajtás Pajtás a legjobb, kenterbe vernek mindenkit – mondta Jenci.”

Kényszerű profizmus

Hogy honnan merítették az ötletet? Tóth Zoltán azon a nyáron jött haza külföldről, fogalma sem volt, mihez kezdjen itthon, és társának sem volt éppen munkája. Hallotta valakitől, hogy Zürichben tartják a biciklis futárok Európa-bajnokságát – így hát kimentek megnézni.
Aztán visszajöttek, és nagy lelkesedés közepette kölcsönkértek két biciklit. Volt tízezer forintjuk, amiből szórólapokat gyártottak. Egy másik srác is besegített, ő volt a diszpécserük. Az elején munkájuk nem, csak idejük volt, úgyhogy jobb híján naphosszat saját szórólapjaikat hordták szét. Egy-két hónap múlva egy fordítóiroda felkarolta őket, elkezdtek velük dolgozni. Így lett napi három-négy fuvarjuk.
Aztán valahogy újságírók, tévések fülébe jutott a dolog. Munkájuk még mindig alig volt, de rengetegen írtak róluk. Ez az ingyenreklám sokat segített, „nevük lett”. És nem is rossz: „Hajtás Pajtás”. Tóth Zoltán Pajtás nevű cicájának írt egy Hajtás Pajtás című verset, innen a név (mellesleg van egy hasonló című, régi mozgalmi dal is).
A cég emblémája és az image már tudatosabban született. A Képzőművészeti Főiskolán kiírtak egy pályázatot, amire több jó rajz is érkezett. Egy fiatal lány nyerte, az ő emblémáját használják azóta is.
Ma már a diszpécserekkel együtt (akik természetesen maguk is rendszeresen „tekernek”) körülbelül negyven futár dolgozik a cégnél. Lehet néha hirdetéseket olvasni, hogy „tökös legények, belevaló leányok” jelentkezését várják. Nagyon kemény munka, megszállottnak kell lenni hozzá. Azt szokták javasolni mindenkinek, hogy egy-másfél évig maradjon náluk – de van egy kemény mag, akik már három-négy éve dolgoznak. Lányok is gyakran jelentkeznek, most éppen négyen vannak, akik közül ketten már elég régóta, megszállottan csinálják.
Egy futár havi negyven- és nyolcvanezer forint között keres – attól függően, hogy mennyire bírja. Kell egy kis idő, egy-két hónap, amíg belejön az ember. Aki már profi, az száz kilométert is megtesz naponta, ez összesen 12-14 fuvart jelent.
A bicikli a belvárosban gyorsabb, mint a motor. Ha nem így lenne, feltehetően akkor is sokan dolgoztatnának inkább velük, hiszen a zord motoroshoz képest a biciklis futárok kedvesek, gyorsak, és még ráadásul jó fejek is. Ugyanakkor védik a környezetet is, habár saját egészségükre nyilván nincs túl jó hatással a belvárosi levegő.

Összetartó versenytársak

Ami a konkurenciát illeti, sokáig lehetett próbálkozásokról hallani, de azok hosszú távon többségükben elúsztak. Végül nemrégiben megalakult egy új cég, a CCB Elit Expressz, amit három kilépett, öreg futár alapított.

  • Remélem, összejön nekik. Hívd fel őket, jól jönne nekik egy kis hírverés. Keresd Mozsolics Róbertet vagy Szűcs Lacit. De tényleg felhívod őket? Tuti, így görbül meg? – agitált a Hajtás Pajtás vezetője, érzékeltetvén: ez a szakma azért mégsem a véres konkurenciaharcról szól.
  • City Cycling Banditos: hosszú név, de jól hangzik. Olyan, mintha filmcím lenne – mondja Mozsolics Róbert, az egyik alapító. Amikor négy éve beállt futárnak, még nem is volt biciklije. Edzésben sem volt, sőt öt-hat éve ült utoljára kerékpáron. Aztán ennek ellenére nagyon belejött, még ki is járt a többiekkel a biciklis futár-világbajnokságokra, Európa-bajnokságokra. A washingtoni vb után három hónapig futárkodott New Yorkban – összesen hárman voltak kint a Hajtás Pajtástól. Persze New Yorkban kicsit más a helyzet: ott ötven cég és vagy kétezer-ötszáz biciklis futár dolgozik.
  • Miért váltak ki a Hajtás Pajtásból? – kérdeztük.
  • Megérett a dolog néhányunkban, akik már régóta ott dolgoztunk. Szerettünk volna önállósodni, és tudtuk: igazán csak egy volt futárnak van esélye arra, hogy jól be tudjon indítani egy ilyen céget. Itt a pénz nem minden, sőt önmagában a tőke nem is sokat ér. Tudni kell, hogy mennyi idő szükséges egy csomag kézbesítéséhez, milyen eső vagy hó esetén nem lehet nekiindulni biciklivel. És hát kell egy jó adag „őrület” is, hogy ezt csinálja az ember. De hidd el, azért egészen más érzés, ha az ember saját vállalkozásáért dolgozik.

    NAGYMÁTÉ ORSOLYA

Ez a cikk független sajtó megjelenés



A kerékpáros futárszolgálat

A cikk bemutatja a Hajtás Pajtás kerékpáros futárszolgálat indulását és fejlődését, amely 1993-ban két kölcsönzött kerékpárral és szórólapozással kezdte meg működését Budapesten...

Összefoglaló a cikkről: A cikk bemutatja a Hajtás Pajtás kerékpáros futárszolgálat indulását és fejlődését, amely 1993-ban két kölcsönzött kerékpárral és szórólapozással kezdte meg működését Budapesten. A vállalkozás a gyorsaságra, megbízhatóságra és a személyes jelenlétre építve nőtt folyamatosan, ma már non-stop rendszerben, szervezetten dolgozó, hetven futárt foglalkoztató szolgálatként működik. A cél továbbra is a minőségi, gyors kézbesítés biztosítása és a piacon betöltött vezető szerep megtartása, különösen az internetes házhoz szállítás területén.

A kerékpáros futárszolgálat

Egy küldemény eljuttatása egyik helyről a másikra sokféleképpen történhet. A történelem során sokszor a hírvivők gyorsasága döntötte el egy-egy ország jövőjét. Napjainkban a posta feladata a küldemények szállítása, sokszor azonban azonnali kézbesítésre van szükség. Budapesten, ha a forgalmi dugókban két keréken száguldó alakokat látunk, akár irigyelhetjük is őket, hiszen könnyen átjutnak az olykor félóránként néhány métert araszoló kocsisorok között. Célba érésüknek csak fizikai erejük szabhat határt. A fővárosban a legnagyobb kerékpáros futárszolgálat a Hajtás Pajtás, melynek sem az image-e, sem telephelye nem vetekszik a nagyvállalatokéival, azonban a mögötte álló nyolc év valódi sikertörténet. Sinka Károly, a cég egyik vezetője nyilatkozott lapunknak múltról, jelenről és jövőről.

A fiatal testvérpár a külföldi futárszolgálatok mintájára kezdett bele ebbe a vállalkozásba. Kölcsönöztek két kerékpárt, szórólapokat készítettek, és elhelyezték ezeket a főváros minden pontján. Ezután a telefon mellett várták a megbízásokat. Így indult a Hajtás Pajtás 1993 októberében.

Amikor hat évvel ezelőtt idejöttem, akkor is még csak hatan álltunk szembe a kihívásokkal. A folyamatos fejlődés és a Hajtás Pajtásra való igény növekedésének következtében azonban egyre több futárra volt szükség. Lassanként elértük azt, hogy egy nagyvállalat szervezettségi szintjén működünk. Nagyobb vidéki városokba vonattal vagy busszal utazunk, a főváros környékére pedig már vállalunk házhoz szállítást is.
Ezért is szükségesek a hirdetések, melyek közül egyértelműen a szórólap bizonyult a legjobbnak. Egy megbízás során futárunk mindig átad egy szórólapot, és szükség esetén néhány szóban bemutatja a céget. Mivel a miénk volt az első ilyen arculatú cég Magyarországon, szükség volt a lehető legszélesebb körű ismertség kialakítására. A televízióban és a rádióreklámokban is hirdettük magunkat, de nem értük el vele azt, amit szerettünk volna. A mai napig a közterületi reklám bizonyul a leghatásosabbnak.

A futárok a „középkor postásai” voltak. A kerékpáros szállítás a világ más területein is történelemmel és elterjedtséggel bír. Van egy képem a századfordulóról: San Franciscóban már akkor dolgoztak kerékpáros futárok. Ha valaki erről többet szeretne tudni, az interneten, a www.messengers.org címen meglepően részletes információt talál.
Nyugaton egyébként szinte minden nagyobb városban van ilyen szolgálat, így Varsóban, Kijevben és Prágában is. Manhattanben például megközelítőleg kétszáz kerékpáros futárcég dolgozik. Ezeket egy nemzetközi szövetség tömöríti. Minden évben szerveznek egy találkozót, amelyen minden futár részt vesz. A futárcégek között világ-, illetve Európa-bajnokságot is rendeznek.

Nevünk kiválasztása hirtelen ötlet volt. Mindenképpen frappáns és könnyen megjegyezhető „szlogen” kellett. Tulajdonképpen a megjelenésünk is az idő során alakult ki. Soha sem akartunk direkt alternatív külsőt felvenni. Furcsa kettősség, hogy ezek az emberek azok, akik a munkát megfelelően elvégzik, és szinte „hozzánőnek” a céghez.
A mi munkánkban az a legfontosabb, hogy a tőlünk vásárolt szolgáltatást a lehető legjobban teljesítsük: időben érkezzen, ne sérüljön meg a csomag, és nem utolsó sorban a fizetett összeg reális legyen, megérje a cégnek az együttműködés. Nem szólunk bele abba, hogy ki milyen ruhát visel, mivel a futárok munkája nagyon nehéz. Ahhoz, hogy a feladatot teljesítsék, fontos, hogy a számukra legkényelmesebb ruhában kerekezzenek akár napi száz kilométert. Talán éppen ez az oka, hogy a sok jelentkezőből csak a legjobbak maradnak, akik a fuvart a leggyorsabban szállítják.

A nyitvatartást a megrendelők igényeihez kellett igazítanunk. Már két hónapja non-stop dolgozunk. Hetven futárunk van, akik napi nyolc órás munkaidőben dolgoznak, és persze előzetes egyeztetés után választhatnak, hogy melyik napszakot vállalják.
A munkaeszközök közül a kerékpárt mindenki maga hozza. Amit nem lehet megvásárolni, az a hátizsák, illetve a tábla, azokról mi gondoskodunk. A walkie-talkie-ból csak harminc darab van, ami a hetven emberre meglehetősen kevés, ezért szerencsés, akinek van mobiltelefonja. Vannak még más megoldandó problémák is, így például a logisztikai rész, amit tökéletesítenünk kell. Nemrég azonban elkészült az a számítógépes program, ami ezután a szervezésben segít.

A többi kerékpáros futárszolgálattal baráti kapcsolatban állunk, de a munka szempontjából konkurenciát jelentenek. Nálunk a fejlesztés nem olyan látványos, mint egy más profilú vállalatnál. Az igazi eredmény az internetáruházak házhoz szállításában való részvétel, a cél pedig továbbra is az, hogy a legjobbnak maradni.
Asztalos Fanni

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Zöld futárok

A cikk a budapesti Hajtás Pajtás Biciklisfutárszolgálat indulását mutatja be, amely a környezetbarát gondolkodást és a városi túlélést ötvözi a mindennapi munkában.

Összefoglaló a cikkről: A budapesti Hajtás Pajtás Biciklisfutárszolgálat indulását mutatja be, amely a környezetbarát gondolkodást és a városi túlélést ötvözi a mindennapi munkában. Három fiatal futár vállalja a szmogot és a forgalmat, miközben olcsóbb és tisztább alternatívát kínál a taxival szemben. Bár még kevés a megrendelés, a cél hosszú távon egy nagyobb, fenntartható vállalkozás felépítése.

Annak idején a futár úti laput kötött a lábára, vagy csodatevő fűvel bedörzsölte a cipőjét, és uzsgyi – meg sem állt a célállomásig. Ma kevésbé ilyen romantikus a helyzet: vagy taxit rendel az ember, vagy motoros futárszolgálatot hív. Feltéve, hogy sem a küldő, sem a küldeménye nem „zöld”.

Utóbbi esetben ugyanis kínosan kellene ügyelnie az illetőnek, hogy még a város másik végébe szóló csomag továbbításával se szennyezze a levegőt. Aztán itt vannak a lányregényeken és természetfilmeken felnevelkedettek, akik valamiféle ősi ösztöntől vezérelve még a városban is tartják magukat a „vadon törvényeihez”: az időjárástól és a szmogtól függetlenül biciklire pattannak, és ott szlalomoznak a kipufogók között. Ha az előbb említett két dolgot megfelelő arányban összegyúrjuk, az eredmény a biciklis futárszolgálat.

Már nálunk is van. Igaz, nem New York-i vagy zürichi méretekben – utóbbi városban nyáron még világtalálkozóra is futotta -, egyelőre három fiú, Spenót és Lackó – testvérek, mellesleg zenészek -, valamint a hirdetés segítségével hozzájuk csapódott Zsolt kerekezik, és nem csak úgy öncélúan Budapest utcáin.

Persze tisztában vannak azzal, hogy ez a munka nem éppen egészségmegőrző. A szájuk elé teszik a légszűrő maszkot, literszámra isszák a Városlakó teakeveréket, és megpróbálnak épségben kikerülni a nyerges vontatók mellől. De hát ez van. Egyszer majd ebből is kinövi magát egy nagy cég.

Addig is a klienseknek olcsóbb, ha a biciklis hátizsákjában elküldhető csomagokat, iratokat velük, és nem taxival szállíttatják. A kifizetendő ár alapját egy normál Budapest-térkép adja. Három négyzethálón megteendő távolság csak 260 forintba kerül, így például egy Baross tér – Moszkva tér útvonal 260 forintot kóstál. Ráadásul amíg ezen a távon a taxi ki tudja, mennyi benzint fogyaszt, addig egy biciklis futár legfeljebb zsíros kenyérnyit „éget el”.

Egyelőre még nincs elég megrendelés, így a pénz felét sem lehet az előre eltervezett módon kasszában félretenni Budapest leendő kerékpárútjaiért.


Ez a cikk független sajtó megjelenés

Veszélyes hulladékot gyűjt a Hajtás Pajtás

A Hajtás Pajtás térítésmentes használt elem-gyűjtési akciót indított Budapesten, amelyben a megrendelők a küldeményekkel együtt veszélyes hulladéknak számító elemeket is leadhatnak...

Összefoglaló a cikkről: A Hajtás Pajtás térítésmentes használt elem-gyűjtési akciót indított Budapesten, amelyben a megrendelők a küldeményekkel együtt veszélyes hulladéknak számító elemeket is leadhatnak. Az összegyűjtött elemeket a cég havonta a szelektív hulladékudvarba szállítja. A kezdeményezés célja a környezetszennyezés csökkentése és az akkumulátorok használatának népszerűsítése.

Veszélyes hulladékot gyűjt a Hajtás Pajtás

A népszerű biciklisfutárszolgálat térítésmentes használt elem-gyűjtési akciót indított Budapesten. A cég megrendelői küldeményükkel együtt a veszélyes hulladéknak számító elemeket is átadhatják a biciklistáknak, amelyeket azok diszpécserközpontjukban összegyűjtenek, és havonta elszállítanak a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. szelektív hulladékudvarába. A futárszolgálat honlapján külön oldalt szentelt az akciónak, és igyekszik rábeszélni ügyfeleit az amúgy is gazdaságtalan szárazelemek akkuval való helyettesítésére. Ennek elterjedésével 90-95%-kal kevesebb veszélyes anyag gyártására lenne szükség, ugyanis az első ránézésre ártalmatlannak tűnő szárazelemekben használt nehézfémek mérgezőek és agresszív környezetszennyező anyagok.

INFO: Kürti Gábor, Hajtás Pajtás Kft., mobil: 30/991-9989, tel.: 327-9000 (munkanapokon 9-17 óráig), fax: 216-5886, e-mail: kapcsolat@hajtaspajtas.hu, http://www.hajtaspajtas.hu/

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Pedaling messages downtown

Sucking Lada exhaust while weaving through madcap Budapest traffic all day is not a recipe for increasing one’s life expectancy. But two young Hungarians see a future in it.

Sucking Lada exhaust while weaving through madcap Budapest traffic all day is not a recipe for increasing one’s life expectancy. But two young Hungarians see a future in it.

“It’s hard work and dangerous,” said László Géresi, 20, one of the founders of Hajtás Pajtás, the only bicycle courier service currently operating in the capital. “But we really wanted to do something we liked,” he added. “We didn’t want to do big business.”

Along with his half-brother, 30-year-old Zoltán Tóth, Géresi set up Hajtás Pajtás – the name translates roughly as “Move it, pal!” – last October. The two brothers, both guitarists with local bands, were bored with odd jobs painting and decorating. Géresi and Tóth started the company on a shoestring. They keep overhead costs low by operating out of their home, as does their dispatcher. And Géresi still rides a bicycle borrowed from a friend. “We have no money for anything,” he said.

The four cyclists now working for the company wear shirts bearing the logo of HVG, the weekly Hungarian economics magazine, which until recently carried their advertising in return. But the deal has come to an end, and Géresi and Tóth are seeking new sponsors. Ideally, they want to make a new deal with a telecommunications company that could give them badly needed radio or telephone equipment in return for wearing their logo. At the moment they rely on public telephones to contact their dispatcher.

Insurance is another luxury they cannot afford. Géresi can point to cuts and bruises from minor collisions, but says that fortunately there have been no serious accidents. One expense Géresi and Tóth do deem to be absolutely necessary is their masks, which at least partially protect them from the city’s poisonous fumes. “They cost quite a lot for us,” said Géresi. “They are 1,500 forints and we have to buy one each every month.”

Business has picked up in recent weeks. The cyclists are all on the job eight or nine hours a day. They even plan to recruit a new messenger. Hajtás Pajtás charges 250 forints for a delivery the distance of Keleti station to Deák tér. According to Géresi, nearly all their clients are regular customers, including a number of Western firms. Géresi said he thinks Westerners are more likely than Hungarians to opt for bicycle messengers over motorized delivery vehicles, on environmental grounds.In spite of lethal air and crazy drivers, Géresi is still convinced that a bicycle is the best form of transport for Budapest. “I don’t understand why everybody is sitting in their cars for an hour to get to Deák tér, when it takes 5 to 10 minutes by bicycle,” he said.

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Tesztelte Budapest közlekedését a Blikk

A Blikk tesztje a Móricz Zsigmond körtér és a Blaha Lujza tér közötti reggeli csúcsforgalomban hasonlította össze az autót, a villamost és a biciklit. A Hajtás Pajtás Futárszolgálat munkatársa kerékpárral nyolc perc alatt...

Összefoglaló a cikkről: A Blikk tesztje a Móricz Zsigmond körtér és a Blaha Lujza tér közötti reggeli csúcsforgalomban hasonlította össze az autót, a villamost és a biciklit. A Hajtás Pajtás Futárszolgálat munkatársa kerékpárral nyolc perc alatt teljesítette a távot, míg autóval közel fél órával tovább tartott az út. A cikk szerint a statisztikák ellenére érdemes lenne gyakrabban kerékpárra váltani a gyorsabb és élhetőbb városi közlekedés érdekében.

Tesztelte Budapest közlekedését a Blikk
Két keréken gyorsabb

BUDAPEST – A közlekedés a fővárosban leginkább annyit jelent: dugó, büdös, zaj és őrült késések. A nagyvárosok lakóinak mindennapjait az utazás keseríti meg leginkább. A Blikk tesztjén a villamos, a bicikli és az autó közül a bicikli bizonyult a leggyorsabbnak.
A Blikk egy teszt erejéig a fővárost vette górcső alá. Megnéztük, hogy Budapesten melyik eszközt célszerű választani: biciklire, villamosra vagy autóba szálljunk, ha hamar célhoz akarunk érni?

Lapunk két újságírója rögtönzött „kommandót” alakított. Csupor Réka (30) autóval, míg Illés-Obreczány Éva (28) a BKV járatával, a 6-os villamossal indult neki a Móricz Zsigmond körtértől a Blaha Lujza térig tartó reggeli csúcsforgalmi tesztnek.
Csapatunkat Kovács Márton „Kalapácsos” (32), a Hajtás Pajtás Futárszolgálat munkatársa egészítette ki, aki – hogy minden közlekedési forma jelen lehessen – biciklivel hajtott át a városon. Mi az, hogy áthajtott? Egyenesen száguldott, hiszen nyolc perc alatt teljesítette a négy kilométeres távot. Amint az előre sejthető volt, autóval ugyanez az út közel fél órával tartott tovább, a Nagykörút végeláthatatlan reggeli dugójában araszolva.
Öt éve szeptember 16. és 22. között rendezik meg az Európai Mobilitási Hetet, amelynek célja, hogy megmutassa, hogyan lehet élhetőbbé és dugómentessé tenni a nagyvárosokat. Nevezetesen úgy, hogy az autót otthon hagyva buszra, villamosra, trolira, vonatra vagy kerékpárra szállunk, és azzal indulunk a dolgunkra.
Igaz, a statisztikai adatok egyelőre ennek pont az ellenkezőjéről árulkodnak, azaz a közlekedési káosz és az órákig tartó dugók ellenére is egyre többen választják az autó kényelmét. Budapest 2005-ös statisztikai évkönyvének adatai szerint ugyanis míg 2000-ben egy év alatt 1 milliárd 428 millióan választották a tömegközlekedést, addig öt évvel később már csak 1 milliárd 313 millióan ültek BKV-ra. Átlagosan naponta 4 millióan választják a BKV-t. Buszra mindennap 2,12 millióan, villamosra 1,3 millióan, metróra 980 ezren, HÉV-re pedig 190 ezren szállnak.
A Blikk tesztje is azt mutatja, ideje megbarátkozni a drótszamárral, ha valaki tempósan szeretne haladni a fővárosban.

Képaláírás: 8.42-kor elsőként a biciklis Marci érkezett a célba, aki röpke 8 perc alatt teljesítette a közel 4 kilométeres távot. Hat perccel a kerékpáros mögött maradt le villamossal érkező kollégánk, Illés-Obreczány Éva, aki 8.48-kor ért célba. Utolsóként autós kollégánk, Csupor Réka futott be 9.03-kor, vagyis majd’ fél órával lemaradt a kétkerekűvel száguldó fiútól.

Ez a cikk független sajtó megjelenés


Erzsébetvárosi bennszülöttek. Naponta 70-90 kilométert tekernek

A cikk bemutatja a 1993-ban alapított Hajtás Pajtást, amely 65 bringással dolgozik, miközben alkalmazkodott az internet és a piac változásaihoz. Kürti Gábor elmeséli, hogyan lett műszaki főiskolásból futár, majd cégvezető, és hogyan vették át Sinyával együtt a vállalkozás irányítását az alapítóktól...

Összefoglaló a cikkről: A cikk bemutatja a 1993-ban alapított Hajtás Pajtást, amely mintegy 65 bringással dolgozik, miközben alkalmazkodott az internet és a piac változásaihoz. Kürti Gábor elmeséli, hogyan lett műszaki főiskolásból futár, majd cégvezető, és hogyan vették át Sinyával együtt a vállalkozás irányítását az alapítóktól. A 2008-as válság, a covid és az online adatküldés visszaszorította a hagyományos levelezést, de a csomagszállítás és a teherbiciklis megoldások új lehetőségeket hoztak. A futárok naponta átlagosan 70-90 kilométert tekernek, jó tájékozódóképességre, állóképességre és megbízhatóságra van szükségük. A Hajtás Pajtás teljes bejelentéssel foglalkoztatja dolgozóit, jelentős adót fizet, és tudatosan vállalja a tiszta működést még akkor is, ha ez versenyhátránnyal jár.


Cégtörténet, Képaláírás – felső fotó:

A két alapító-tulajdonosnak, Lackónak és Spenótnak volt egy barátja, Bäbler Hédi, aki a kilencvenes évek elején épp Svájcban tanult. Akkor épp ott rendezték meg a biciklis futárok éves versenyét, amelyen önkéntesként dolgozott. Amikor hazajött, mesélt a versenyről, és felvetette, hogy itthon is csinálni kéne egy bicajos futárszolgálatot. Lackó meg Spenót akkoriban alkalmi munkákból éltek, kölcsönkért bringákkal, és bevállalták. Szórólapoztak, nyomtattak, Budán, a jobb környékeken szétosztották, hátha a gazdagabb emberek majd pezsgőt küldözgetnek egymásnak. Persze, nem jött be a dolog, alig volt megrendelés, ami volt, azt is ismerősök adták fel. A forgalmat az lendítette fel, hogy a McCann-Erickson reklámügynökség egyik vezetőjének vittek egy levelet, aki épp akkor jött haza New Yorkból, ahol látta a bringás futárokat, és miután szimpatikusnak vélte, azután mindent a Hajtás Pajtással küldött. Ez a példa ragadós volt. Egyébként a névválasztás is tudatos volt, az egyik tulajdonos cicáját hívták Pajtinak, tehát nem az egykori úttörőmozgalom volt a névadó.

A Hajtás Pajtás az egyik emblematikus erzsébetvárosi cég, amelyet 1993-ban alapítottak, és a Király utcában van a főhadiszállásuk. Amikor a csúcson voltak, 130 bringásuk rótta az utakat, ma 65, de közben történt egy s más, többek között az internet elvitte az azonnali leveleket. Ám a csomagküldésben ők hódítottak nagyobb piacot, s megbízhatóságukat mutatja, hogy egy világcéggel dolgoznak ezen a fronton.

A két tulajdonos 7 évvel az indulás után átadta a terepet a cégvezetőknek, akik azóta is együtt vezetik a Hajtás Pajtást. Egyikük, Kürti Gábor maga is futárként kezdte és karácsony idején, vagyis december második harmadik hetében maga is nyeregbe pattant, hiszen akkora a forgalom, hogy minden bringásra szükség van, ha nem akarnak megrendelést visszamondani. Amúgy a külvilág is elismeri őket, a szakmai szervezetek éppúgy, mint a civilek, ezért kaptak számtalan kitüntetést, többek között Aranyvillát, Budapestért, Üzleti etika, Zöld generációért- és Szerethető munkahelyek díjat.

– Miért állt be egy műszaki főiskolás a bringás céghez, csomagokat kézbesíteni?

  • Imádtam bringázni. Persze, a történet ennél bonyolultabb. A Kandó Kálmán Főiskolára jártam, s egy több hetes betegség miatt lemaradtam a tanulásban, matekból meg is buktam a vizsgán. Kihagytam egy évet, s gondoltam, hogy addig dolgozom. Magyar Hírlap előfizető voltam, az újságban láttam egy Hajtás Pajtás hirdetést. Szerettem bringázni és gondoltam, hogy ezzel még pénzt is kereshetek. Lehet-e ennél jobb dolog? A cégnél akkor már két éves voltam, amikor az ötödik futár jött, s egyébként ahogy emlékszem, naponta nem volt több 40 megrendelésnél. Miután a főiskolán közgazdaságtant is tanultunk, abból én stréber voltam, a cégnél is elkezdtem számolni. Akkor már diszpécserkedtem, jól átláttam a helyzetünket és a lehetőségeinket, s így volt ezzel Sinya Károly is. Együtt sokat nyaggattuk a tulajdonosokat. Hét év telt el az alapítás óta, amikor úgy döntöttek, hogy ők kiszállnak a napi munkából, vezessük mi a céget. Ez azóta is így van.

– Ők már nem is járnak be?

  • Értekezletekre, a stratégiai megbeszélésekre igen. És karácsonykor futárkodnak is.

– Akárhogy is számolom, a cégalapítás óta eltelt több mint 30 év, 25 esztendeje pedig azóta, hogy Sinyával együtt vezetik a céget. Ez házasságból is sok.

  • Valószínűleg jó a munkamegosztás. Sinya a HR-es, vagyis a futárokkal ő foglalkozik, míg hozzám tartoznak az ügyfelek és a pénzügy.

– A piac is sokat változott. Hogyan élték meg a 2008-as válságot, a covidot és mindezek mellett az internet elterjedését, amely tönkrevágta a levelezést?

  • Levelezés most is van, csak jóval kevesebb. Ami viszont teljesen megszűnt, az az adatküldés. Régebben a VHS, BETA kazetták, grafikai filmek, winchesterek, pendrive-ok jöttek-mentek. Ma az adatokat az internet hordozza. Elfogadtuk, hogy a világ változik, s a 2006-os csúcson, amikor 150 dolgozónk volt, közülük 130 futár, nehéz lenne megismételni. Megszűntek a csomagküldő csapatok, s együttműködtünk a GLS céggel, vagyis kiváltottuk a dízel furgonjainkat, mert a mi teherbiciklink képesek egyszerre 200-300 kilós csomagot is elszállítani. A covid érdekes időszak volt, az első két hónapban nagy boom volt, mert akkor költöztek haza a céges menedzserek, vagyis akkor sok dolgunk volt. Utána már csak a kajaszállítók arattak.

– Milyen a jó futár?

  • A városban, az utcákon jól kell tájékozódni, bár ma már a mobilos segítség is. Ismernie kell a cégének a járását, az ügyfeleknek annyira bíznia kell benne, mintha ő maga szállítana, s mellesleg jó lakatos.

– Lakatos?

  • Tudnia kell improvizálni, hova teheti a bringát, villámhárítóhoz, gázcsőhöz vagy egy padhoz lakatolni. Ma már fényes nappal nem nagyon lopnak, de azért előfordul.

– Ki adja a bringát, a futárok hozzák, vagy a cég vásárolja meg?

  • Mindenki a saját bringájával lép be, de aztán a cégünk megvásárolja tőlük és aztán lesz egy keretük, amit felhasználhatnak javításra, karbantartásra. Egyébként meg a mindenkinek a saját dolga, hogy mennyit költ még rá, mivel szereli fel.

– Nincs is tipikus futárbicikli?

  • Nincs, viszont három tábor létezik. Az egyik az országúti kerékpárra esküszik, a mountain bike-osok szerint az övék a legalkalmasabb a budapesti utcákon, míg a harmadik, legvakmerőbb csapat szerint az egysebességes, könnyűváz, csak a legszükségesebb tartozékokkal felszerelt bicikli a legjobb. Egyébként ’97-ben alakítottunk egy szakszervezetet, ami főleg arról szólt, hogy összedobtunk fejenként 500 forintot, s abból teltek szerszámokra, alkatrészre, de aztán beláttuk, hogy érdemes egy boltot és szervizt alapítani. Az jól is működik, s csak egy alapszabálya van, hogyha futár jön javíttatni, akkor neki feltétlen elsőbbsége van.

– Nyugdíjas futárok is vannak?

  • Nyugdíjas még nem jelentkezett, de többen is itt tőlünk mentek nyugdíjba.

– És bírják még a hajtást?

  • Nos, ők kivételes fizikummalk bírnak, volt kerékpárversenyzők vagy zsokék. Átlagon felüli az állóképességük, amit korábban megszereztek. Egyébként a futárok többsége 20-30 éves.

– Mekkora távot tesznek meg egy műszak alatt?

  • Átlagban 80 kilométert tekernek, vagyis 70-90 kilométert. Amikor én futár voltam, Újpesten laktam, s az még plusz 20 kilométer volt. Igaz, az első két hónapban nem kellett altatni, ahogy hazaértem, egy óra múlva már aludtam. Ez pár hónap alatt elmúlik, és az ember olyanná válik, mint egy sportoló, megszokja a napi távot.

– A Hajtás Pajtás arról is híres, hogy itt mindenki be van jelentve, sőt, nem is 4 vagy 6 órára, vagy minimálbérre, hanem teljes fizetésre. Erről persze nem nagyon ülünk beszélni, mert többek között az éttermek és hotelek is arra hivatkoznak, hogy nem lehet kitermelni a bérek rakodók költségeit.

  • Mi 2006 óta így dolgozunk, nálunk nincs színlelt szerződés, ez okoz némi versenyhátrányt, hiszen több milliárd adót fizettünk be az államkasszába. Én magam is szeretnék tiszta céget vezetni, nyugodtan aludni. S bár nálunk fiatalok dolgoznak, de velük is előfordul, hogy megbetegszenek és akkor elmehetnek táppénzre. Arra persze még nem gondolnak, hogy a nyugdíjuk is normális lesz, hiszen most sokat befizetünk, befizetnek a nyugdíjalapba.

Képaláírás – alsó fotó:  Magyar Kerékpáros Klub
A Hajtás Pajtás 2000-től tudatosan, a tulajdonosok elhatározásából támogatta a kerékpáros mozgalmat. Nem véletlen, hogy a 2 ezer tagot számláló egyesület vezetője Kürti Gábor. Rendszeresen lobbiznak, többek között az iskolai gyalogos és kerékpáros KRESZ-oktatásért, szakvéleményeket készítenek a városnak a kerékpárutakról, és a Múzeum körúton 2010-ben közadakozásból állították fel az első kerékpárszámlálót, amely egyébként még ma is működik. Támogatják Budapest és Erzsébetváros progresszív törekvéseit a kerékpáros közlekedés kiépítésében, az autósok által sokat kritizált nagykörúti biciklisáv ot is indokoltnak tartják, hiszen az a korábbi 800 helyett már naponta 4-5 ezer bringás használja, akik közül sokan az autójukat cserélték fel kétkerekűre.

Ez a cikk független sajtó megjelenés

A felelősség ünnepe

Az Üzleti Etikai Díj idei átadóján a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás került fókuszba, hangsúlyozva a cégek aktív szerepét a klímaváltozás kezelésében. A kisvállalati kategóriában a Hajtás Pajtás Futárszolgálat kapott díjat...

Összefoglaló a cikkről: Az Üzleti Etikai Díj idei átadóján a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás került fókuszba, hangsúlyozva a cégek aktív szerepét a klímaváltozás kezelésében. A kisvállalati kategóriában a Hajtás Pajtás Futárszolgálat kapott díjat környezetbarát működéséért és felelős vállalati szemléletéért. A többi díjazott – köztük a Magyar Telekom és a Számalk Zrt. – szintén példát mutatott etikus és fenntartható működésben.

A felelősség ünnepe
Nemes és felelős gondolatok jellemezték az Üzleti Etikai Díj nyolcadik díjátadó ünnepségét. Az Üzleti Etikai Díjat 2000-ben alapították: László Ervin filozófus professzor, a Budapest Klub alapítója és Demcsák Mária, a Piac és Profit Üzleti magazin főszerkesztője. Akkor még nem is gondolta a két alapító, hogy a társadalmi felelősségvállalás ilyen hamar tért nyer az üzleti életben, hogy a klímaváltozás egyértelmű hatásai miatt az emberek, az üzletemberek, a vállalatok felelősségérzete hatalmas mértékben megemelkedik.
Az Üzleti Etikai Díj szempontrendszerében ugyanis már 2000-ben is erőteljesen belefogalmazták az alapítók a munkavállalói, cégtulajdonosi és -vezetői gondoskodást az általuk felvállalt emberekről, a közvetlen környezetünk, lakókörnyezetünk, szociális környezetünk stb. iránti figyelmet, a lelkiismeret felelősségét azokért, akiknek az életlehetőségei korlátozottak, problémásak, és az üzleti életben tanúsított példamutató viselkedést. Még azt is, hogy embernek nincs joga károsítani a másik embert, állatot, a környezetét, a Föld élhetőségét. Természetesen elvárható magatartás volt a díjat elnyerőktől a környezettudatosság, az előírásoknál több figyelem a környezet védelmére és az adakozás.

Az üzleti etikusság jelzőjének viselése ma már fontos a magyar vállalatok számára. Egyre többen pályáznak évről évre a díj elnyerésére. És ez nagyon jó dolog. László Ervin díjalapító, a világszerte ismert filozófus író, akit már többször jelöltek Nobel-békedíjra, igen nagyra értékelte ünnepi beszédében a haza üzleti élet felelősségtudatának erősödését. A Budapest Klub alapítója járja a világot, s előadásaiban, könyveiben igyekszik felhívni minél több ember figyelmét arra, hogy meg kell változtatnunk életmódunkat, gondolkodásunkat, ha fenn akarjuk tartani Földünk élhetőségét.

Láng István akadémikus, a VAHAVA-projekt létrehozója, klímaszakértő ünnepi beszédében felhívta a figyelmet a klímaváltozás egyértelmű hatásaira. Véleménye szerint a civilizáció nagyon nagy baj elé néz, s csupán egyetlenegy megoldást lát arra, hogy a klímarombolást megállítsuk: a gazdaság és a társadalom minden egyes szereplőjének mindent meg kell tennie személyes és gazdasági létezésében azért, hogy a felelőtlen szennyezés és pazarlás megálljon. A klímaváltozás azonban már megállíthatatlan, fel kell rá készülnünk. Másként fogunk élni a további évtizedekben, mint eddig.
Demcsák Mária, a Piac és Profit főszerkesztője, a díj társalapítója elmondta: mintegy 37 nagy-, közepes és kisvállalat adta be idén a pályázatát a díjra. Örvendetes és egyedülálló tény, hogy többségük kis- és középvállalat (kkv) voltA kkv-k körében egyre többen értékelik úgy, hogy az üzleti életben tanúsított magatartásukkal, felelős gondolkodásmódjukkal, cselekedeteikkel érdemesek az Üzleti Etikai Díjra.
A főszerkesztő asszony szólt arról is, hogy az alapítás óta kibővült az etikusan működő vállalat jellemzője. Ma már csak olyan vállalat kaphatja meg a díjat, amely megpróbálja a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében átalakítani termékét, szolgáltatását, üzleti és emberi szempontjait, akár a közvetlen profitérdekei ellenében is. Ez az elvárás a díjazottakkal szemben az előző években még nem volt érvényesíthető. Az üzleti élet azonban mára elérte azt a tudatosságot, melyben természetese módon jelen vannak a Földünk élhetőségének fenntartása érdekét szolgáló tettek, cselekedetek.

Kisvállalat kategória: Hajtás Pajtás Futárszolgálat

A Hajtás Pajtás Futárszolgálat (Hajtás Pajtás Kft.) 1993 végén alakult. Tulajdonosai testvérek, zenészek. 2006-ban árbevételük 404 millió forint volt, a dolgozói létszám pedig 150 fő.
A biciklis futárszolgálat mára piacvezető. Futárjai évi kétmillió kilométert tekernek, ami alatt az ő számításaik szerint százötven tonna üzemanyagtól mentesül Budapest. Mert a küldeményeiket nem autón, benzin felhasználásával szállítják. A fiatalemberek mélyen elkötelezettek a környezetvédelem iránt. Térítésmentes szárazelem-visszagyűjtési rendszert működtetnek ügyfeleikkel. Több mint két tonna súlyt nyom már a szelektív hulladékudvarba szállított elem. A KVM Zöld Generáció Díját kapták meg érte. A csak egy oldalon használt irodai papírokat összegyűjtik, és óvodásoknak viszik el, elektronikus hulladékokat e-bontókba szállítanak, de gyűjtenek minden mást is. Hirdetési felületeiket (hátizsák) csak környezetkímélő termékek hirdetésére adják át. 
Dolgozóiknak, melyek mindegyike bejelentett (ami nagyon nagy szó ebben a szakmában, s természetesen versenyhátrány okozó árnövelő hatású), Hajtás Pajtás sport- és szabadidős egyesületet tartanak fenn. Alapvető szerepük van a környezetkímélő kerékpározás népszerűsítésében. Ők indították be a Critical Mass Budapest mozgalmat, szerepet játszottak a kerékpáros miniszteri biztosi poszt létrehozásában stb., ügyfeleik megbecsülésében élenjárnak. Ügyfélgondozásuk a becsületességen, a megbízhatóságon és a lelkiismeretességen alapszik Kiszámítható árpolitikát folytatnak, tekintettel vannak ügyfeleik érdekeire. Munkatársaikról baráti, családi alapon gondoskodnak. Minden utcai futár javára baleset- és életbiztosítást kötnek, valamint felelősségbiztosítást finanszíroznak. Kötelezik őket a bukósisak viselésére. Pihenőidő adása, toleráns magatartás, a bajba jutottak felkarolása stb. jellemző a munkavállalóikkal szembeni magatartásukra. A Hajtás Pajtásnál lényegesnek tartják, hogy a nagy árverseny ellenére minden dolgozójukat alkalmazásban foglalkoztassák.

Nemzeti vállalat kategória: Csiki-Bege Cégcsoport

A kisteher-járművek forgalmazásával és ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó cégcsoport 7,5-9 milliárd forint árbevételű. Dolgozói létszáma 170 fő.
A családi vállalkozás vezetője, a tulajdonos dr. Csiki-Bege Lajos szerint egy cég tulajdonosának nagy a felelőssége abban, hogy hónapról hónapra biztosítsa munkavállalóinak és azok családtagjainak az egzisztenciáját. A cégcsoport fejlesztéseit mindig a zöldenergiák felhasználása és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése jellemezte. Büszkék a magas minőségügyi integrált rendszerükre. A cégcsoport nagyon ügyel arra, hogy olyan garanciákat adjon az általa forgalmazott és felépített termékeire, melyek hosszú távra biztonságot nyújtanak az ügyfeleiknek. Az M3-as autópálya mellett felépített központjukban és Óbudán felépült autóplazájukban kevesebb a gázszámla, mint egy családi házban. Az energiatakarékosság, a zöld energiák, alternatív energiák használata a cég alapfilozófiája. A veresegyházi fogászati centrumtól a 167 lakásból álló mintalakóparkjukig minden épületük a zöldenergiák melletti elkötelezettség jegyében épül. Szemléletük és megoldásaik mintául szolgálhatnak a többi vállalat számára. A Cégcsoport jelen van az egészségügy területén is. Támogatáspolitikája is az egészségügyre koncentrálódik.
Az 1990-ben betéti társaságként indult győri családi vállalkozás ma már országos kiterjedésű céggé nőtte ki magát, ám maradt családi vezetésű. Villanyszerelés, villamosipari berendezések gyártása, köz- és díszvilágítás korszerűsítése stb. a fő tevékenységi köre. 2006. évi árbevétele 4,25 milliárd forint volt.

A Vill-Korr Hungária Kft. privatizáció és más külső segítség nélkül, a szó szoros értelmében a nulláról indult. Ma már tendereket, pályázatokat nyernek szerte az országban, és nevük, munkáik nem csupán a megyében és a régióban, de a fővárosban és az ország legtávolabbi szegletében is elismert szakmai védjegy. Büszkék arra, hogy mindezt úgy sikerült megvalósítaniuk, hogy közben végig a szabályos utat járták. Kiemelt adózók: adóforintjainkkal évről évre egyre nagyobb mértékben támogatják Győr városát. Munkahelyet teremtettek, ahol jelenleg közel 100 főt foglalkoztatnak. Mivel megtehetik, munkával és pénzzel segítik mindazon törekvéseket, melyeket arra érdemesnek találnak: egyházi és sportlétesítmények villamos szerelési munkáit végzik társadalmi munkában, műemlék épületeket újítanak fel, iskolákat, szakképzéseket támogatnak. 
Segítésük listája igen hosszú. Segítenek, ahol lehet, mert úgy gondolják: a siker kötelez! A munkatársaik iránti figyelem, gondoskodás példaértékű, juttatási rendszerük nyugat-európai színvonalú. Rendkívül jó üzleti híre van a cégnek, partnereivel, ügyfeleivel korrekt, és jellemzője a minőség. (Például az AUDI Hungária beszállítója annak beindulása óta). Sikeres tevékenységét a szakmában és a régióban számos díj – közöttük a Pro-Urbe Győr Díj – fémjelzi. Az egyik legfontosabb feladat számára a környezet védelme. Környezetközpontú irányítási rendszerrel rendelkezik, de emellett egy energiabefektető céget is létrehozott, megújuló energiaforrások projektberuházására.

Nagyvállalat kategória: Magyar Telekom Nyrt.

A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója. A vezetékes távbeszélő-, adatátviteli és értéknövelt szolgáltatások széles körét nyújtja, Magyarország vezető mobilkommunikációs és internetszolgáltatója. A Magyar Telekom Csoport alkalmazottainak száma – a 2006. december 31-ei zárólétszám szerint – 12 462 fő. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21 százalék) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona, míg a részvények 40,79 százaléka nyilvános forgalomban van.
A vállalatcsoport Fenntarthatósági Stratégiával rendelkezik, aminek célja a társadalmi és környezeti érdekek érvényesítése a vállalat üzleti folyamataiban. Az Üzleti Magatartási és Etikai Kódex kiegészíti a Deutsche Telekom Csoport – így a Magyar Telekom Csoportnak is – minden egyes tagjára alkalmazandó Működési Kódexet. A csoport tevékenységének a gerincét a legmagasabb szintű etikai elvek és normák iránti elkötelezettség képezi. A vállalatcsoport a nemzetközileg elismert szociális standardokat nemcsak munkavállalóival szemben, hanem a szállítókkal, üzleti partnerekkel és harmadik személyekkel kötött üzletekben is betartja. 
A Dimenzió Egészségbiztosítón keresztül támogatja alkalmazottai egészségmegőrzését (vállalati hozzájárulás), finanszírozza a különféle szűréseken való részvételüket. A fenntarthatósági, vállalati felelősségvállalási kérdéseinek megvitatására a évente kétszer találkozót szervez, ahol az európai tagvállalatok mindegyike képviselteti magát. 2006-ban ezt a találkozót a Magyar Telekom szervezte. A sokszínűség elvének motiválása érdekében a Deutsche Telekom évente pályázatot hirdet a tagvállalatai között. A Sokszínűség Díjat 2007-ben a Magyar Telekom nyerte el. Az ügyfelekkel szembeni etikus viselkedés a vállalatcsoportnál kiterjed a tartalomszolgáltatás etikai kérdéseire, az érzékeny csoportok védelmére, az internetbiztonságra, az oktatásra, az ügyfélkapcsolatok ápolására, a speciális csoportok igényeinek figyelembevételére, a termékfelelősségre, az adatvédelemre, a marketingkommunikációra és az ügyfelek igényeinek megfelelő adatszolgáltatásra. A vállalat hosszú ideje kiemelt figyelmet fordít a környezet védelmére. 
2002 óta csoportszinten, minden tagvállalatra kiterjedő környezetvédelmi koordináció működik, amelynek vezérelvét a Csoport Környezetvédelmi Politika foglalja magában. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a Vállalati Fenntarthatósági Csoport látja el. A Magyar Telekom vezetésével indult az a nemzetközi együttműködés a WWF és az ETNO között, melynek keretében elkészült a Klímavédelem Fénysebességgel című roadmap. A kiadvány arról szól, hogy miként csökkenthetjük a CO2-kibocsátást Európában akár évi 50 millió tonnával az infokommunikáció segítségével. A Magyar Telekom Csoport az elmúlt évben 1,3 milliárd forint támogatást nyújtott alapítványoknak, egyesületeknek. Ennek egyik (jelentős) része intézményi mecenatúra keretében kulturális és oktatási intézmények fenntartására fordítódott, másik része pedig A Magyar Telekom Hozzáad program pénzadomány-pályázati rendszerén keresztül különböző konkrét célok megvalósítására, civil szervezetek munkájának támogatására.

A zsűri különdíjasa: Számalk Oktatási és Informatikai Zrt.

A Számalk negyvenéves múltra visszatekintő cég. Éves forgalmának nagyságrendje 1,9 milliárd forint. Két magánszemély meghatározó tulajdonosa van, valamint 123 főállású munkavállalója és számos szerződéses oktatója. Fő tevékenysége: informatika és a közgazdaságtan oktatása, informatikai fejlesztés.
A társaság Közép-Európa egyik legnagyobb oktatási magánintézménye: évente több mint 10 ezer hallgató fordul meg benne. Mint oktatással, szak- és továbbképzéssel foglalkozó vállalat, a saját munkaerőinek a képzésére is nagy hangsúlyt fektet. Fontos számára a képzett, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársak megtartása, így kollégáikat a nyugdíjkorhatár elérése után is szívesen foglalkoztatják. Az esélyegyenlőség területéről a cég mindennapjainak része: a nők és a nyugdíjas korú munkavállalók aránya, az akadálymentesítés, illetve a távoktatás és e-learning. A cég alkalmazottainak egészsége és munkakörülményei iránt nagy a figyelem. Az épületen belül kialakítottak egy edzőtermet, amelyet minden munkatárs korlátlanul használhat. Munkájuk színvonalát számos elismerés, díj elnyerése fémjelzi. 
A Számalk Zrt. odafigyel arra, hogy mind székhelyén, mind telephelyein az épületekhez tartozó zöld részek ápoltak, rendezettek legyenek. Elsősorban a papír- és energiafelhasználás csökkentésére helyezik a hangsúlyt működésük során: minthogy elsősorban informatikai oktatással foglalkoznak, lehetőségeikhez mérten kevés papírt használnak. Az ügyintézés, adminisztráció folyamatában, ahol csak lehetséges, szintén mellőzik a papír felhasználását, többek között ezt a cél szolgálja az utóbbi években bevezetett elektronikus vállalatirányítási rendszerük, valamint az elektronikus iratkezelő rendszerük is. A képzések számítógépen folynak, gyakran a tananyagot is elektronikusan kapják meg a hallgatók. Így azonban az energiafogyasztás nő, hiszen a gépek árammal működnek. A probléma megoldása érdekében modern, kis fogyasztású gépekkel fejlesztik gépparkjukat. A Számalk Zrt. emellett nem pusztán az oktatási feladat elvégzését tekinti hivatásának, hanem azt is, hogy lehetőséget biztosítson az élethosszig tartó tanulásra. Célja, hogy az információs társadalom építésének, fejlesztésének aktív részese legyen a nem hagyományos oktatási formák alkalmazásával.

Ez a cikk független sajtó megjelenés