Összefoglaló a cikkről: A Hajtás Pajtás térítésmentes használt elem-gyűjtési akciót indított Budapesten, amelyben a megrendelők a küldeményekkel együtt veszélyes hulladéknak számító elemeket is leadhatnak. Az összegyűjtött elemeket a cég havonta a szelektív hulladékudvarba szállítja. A kezdeményezés célja a környezetszennyezés csökkentése és az akkumulátorok használatának népszerűsítése.

Veszélyes hulladékot gyűjt a Hajtás Pajtás

A népszerű biciklisfutárszolgálat térítésmentes használt elem-gyűjtési akciót indított Budapesten. A cég megrendelői küldeményükkel együtt a veszélyes hulladéknak számító elemeket is átadhatják a biciklistáknak, amelyeket azok diszpécserközpontjukban összegyűjtenek, és havonta elszállítanak a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. szelektív hulladékudvarába. A futárszolgálat honlapján külön oldalt szentelt az akciónak, és igyekszik rábeszélni ügyfeleit az amúgy is gazdaságtalan szárazelemek akkuval való helyettesítésére. Ennek elterjedésével 90-95%-kal kevesebb veszélyes anyag gyártására lenne szükség, ugyanis az első ránézésre ártalmatlannak tűnő szárazelemekben használt nehézfémek mérgezőek és agresszív környezetszennyező anyagok.

INFO: Kürti Gábor, Hajtás Pajtás Kft., mobil: 30/991-9989, tel.: 327-9000 (munkanapokon 9-17 óráig), fax: 216-5886, e-mail: kapcsolat@hajtaspajtas.hu, http://www.hajtaspajtas.hu/

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Összefoglaló a cikkről: A budapesti Hajtás Pajtás Biciklisfutárszolgálat indulását mutatja be, amely a környezetbarát gondolkodást és a városi túlélést ötvözi a mindennapi munkában. Három fiatal futár vállalja a szmogot és a forgalmat, miközben olcsóbb és tisztább alternatívát kínál a taxival szemben. Bár még kevés a megrendelés, a cél hosszú távon egy nagyobb, fenntartható vállalkozás felépítése.

Annak idején a futár úti laput kötött a lábára, vagy csodatevő fűvel bedörzsölte a cipőjét, és uzsgyi – meg sem állt a célállomásig. Ma kevésbé ilyen romantikus a helyzet: vagy taxit rendel az ember, vagy motoros futárszolgálatot hív. Feltéve, hogy sem a küldő, sem a küldeménye nem „zöld”.

Utóbbi esetben ugyanis kínosan kellene ügyelnie az illetőnek, hogy még a város másik végébe szóló csomag továbbításával se szennyezze a levegőt. Aztán itt vannak a lányregényeken és természetfilmeken felnevelkedettek, akik valamiféle ősi ösztöntől vezérelve még a városban is tartják magukat a „vadon törvényeihez”: az időjárástól és a szmogtól függetlenül biciklire pattannak, és ott szlalomoznak a kipufogók között. Ha az előbb említett két dolgot megfelelő arányban összegyúrjuk, az eredmény a biciklis futárszolgálat.

Már nálunk is van. Igaz, nem New York-i vagy zürichi méretekben – utóbbi városban nyáron még világtalálkozóra is futotta -, egyelőre három fiú, Spenót és Lackó – testvérek, mellesleg zenészek -, valamint a hirdetés segítségével hozzájuk csapódott Zsolt kerekezik, és nem csak úgy öncélúan Budapest utcáin.

Persze tisztában vannak azzal, hogy ez a munka nem éppen egészségmegőrző. A szájuk elé teszik a légszűrő maszkot, literszámra isszák a Városlakó teakeveréket, és megpróbálnak épségben kikerülni a nyerges vontatók mellől. De hát ez van. Egyszer majd ebből is kinövi magát egy nagy cég.

Addig is a klienseknek olcsóbb, ha a biciklis hátizsákjában elküldhető csomagokat, iratokat velük, és nem taxival szállíttatják. A kifizetendő ár alapját egy normál Budapest-térkép adja. Három négyzethálón megteendő távolság csak 260 forintba kerül, így például egy Baross tér – Moszkva tér útvonal 260 forintot kóstál. Ráadásul amíg ezen a távon a taxi ki tudja, mennyi benzint fogyaszt, addig egy biciklis futár legfeljebb zsíros kenyérnyit „éget el”.

Egyelőre még nincs elég megrendelés, így a pénz felét sem lehet az előre eltervezett módon kasszában félretenni Budapest leendő kerékpárútjaiért.

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Összefoglaló a cikkről: A Blikk tesztje a Móricz Zsigmond körtér és a Blaha Lujza tér közötti reggeli csúcsforgalomban hasonlította össze az autót, a villamost és a biciklit. A Hajtás Pajtás Futárszolgálat munkatársa kerékpárral nyolc perc alatt teljesítette a távot, míg autóval közel fél órával tovább tartott az út. A cikk szerint a statisztikák ellenére érdemes lenne gyakrabban kerékpárra váltani a gyorsabb és élhetőbb városi közlekedés érdekében.

Tesztelte Budapest közlekedését a Blikk
Két keréken gyorsabb

BUDAPEST – A közlekedés a fővárosban leginkább annyit jelent: dugó, büdös, zaj és őrült késések. A nagyvárosok lakóinak mindennapjait az utazás keseríti meg leginkább. A Blikk tesztjén a villamos, a bicikli és az autó közül a bicikli bizonyult a leggyorsabbnak.
A Blikk egy teszt erejéig a fővárost vette górcső alá. Megnéztük, hogy Budapesten melyik eszközt célszerű választani: biciklire, villamosra vagy autóba szálljunk, ha hamar célhoz akarunk érni?

Lapunk két újságírója rögtönzött „kommandót” alakított. Csupor Réka (30) autóval, míg Illés-Obreczány Éva (28) a BKV járatával, a 6-os villamossal indult neki a Móricz Zsigmond körtértől a Blaha Lujza térig tartó reggeli csúcsforgalmi tesztnek.
Csapatunkat Kovács Márton „Kalapácsos” (32), a Hajtás Pajtás Futárszolgálat munkatársa egészítette ki, aki – hogy minden közlekedési forma jelen lehessen – biciklivel hajtott át a városon. Mi az, hogy áthajtott? Egyenesen száguldott, hiszen nyolc perc alatt teljesítette a négy kilométeres távot. Amint az előre sejthető volt, autóval ugyanez az út közel fél órával tartott tovább, a Nagykörút végeláthatatlan reggeli dugójában araszolva.
Öt éve szeptember 16. és 22. között rendezik meg az Európai Mobilitási Hetet, amelynek célja, hogy megmutassa, hogyan lehet élhetőbbé és dugómentessé tenni a nagyvárosokat. Nevezetesen úgy, hogy az autót otthon hagyva buszra, villamosra, trolira, vonatra vagy kerékpárra szállunk, és azzal indulunk a dolgunkra.
Igaz, a statisztikai adatok egyelőre ennek pont az ellenkezőjéről árulkodnak, azaz a közlekedési káosz és az órákig tartó dugók ellenére is egyre többen választják az autó kényelmét. Budapest 2005-ös statisztikai évkönyvének adatai szerint ugyanis míg 2000-ben egy év alatt 1 milliárd 428 millióan választották a tömegközlekedést, addig öt évvel később már csak 1 milliárd 313 millióan ültek BKV-ra. Átlagosan naponta 4 millióan választják a BKV-t. Buszra mindennap 2,12 millióan, villamosra 1,3 millióan, metróra 980 ezren, HÉV-re pedig 190 ezren szállnak.
A Blikk tesztje is azt mutatja, ideje megbarátkozni a drótszamárral, ha valaki tempósan szeretne haladni a fővárosban.

Képaláírás: 8.42-kor elsőként a biciklis Marci érkezett a célba, aki röpke 8 perc alatt teljesítette a közel 4 kilométeres távot. Hat perccel a kerékpáros mögött maradt le villamossal érkező kollégánk, Illés-Obreczány Éva, aki 8.48-kor ért célba. Utolsóként autós kollégánk, Csupor Réka futott be 9.03-kor, vagyis majd’ fél órával lemaradt a kétkerekűvel száguldó fiútól.

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Megjelent: Budapest Sun
Megjelenés dátuma: 1994
Szerző: Catherine Hickley
Fotó: Burger Barna

Sucking Lada exhaust while weaving through madcap Budapest traffic all day is not a recipe for increasing one’s life expectancy. But two young Hungarians see a future in it.

“It’s hard work and dangerous,” said László Géresi, 20, one of the founders of Hajtás Pajtás, the only bicycle courier service currently operating in the capital. “But we really wanted to do something we liked,” he added. “We didn’t want to do big business.”

Along with his half-brother, 30-year-old Zoltán Tóth, Géresi set up Hajtás Pajtás – the name translates roughly as “Move it, pal!” – last October. The two brothers, both guitarists with local bands, were bored with odd jobs painting and decorating. Géresi and Tóth started the company on a shoestring. They keep overhead costs low by operating out of their home, as does their dispatcher. And Géresi still rides a bicycle borrowed from a friend. “We have no money for anything,” he said.

The four cyclists now working for the company wear shirts bearing the logo of HVG, the weekly Hungarian economics magazine, which until recently carried their advertising in return. But the deal has come to an end, and Géresi and Tóth are seeking new sponsors. Ideally, they want to make a new deal with a telecommunications company that could give them badly needed radio or telephone equipment in return for wearing their logo. At the moment they rely on public telephones to contact their dispatcher.

Insurance is another luxury they cannot afford. Géresi can point to cuts and bruises from minor collisions, but says that fortunately there have been no serious accidents. One expense Géresi and Tóth do deem to be absolutely necessary is their masks, which at least partially protect them from the city’s poisonous fumes. “They cost quite a lot for us,” said Géresi. “They are 1,500 forints and we have to buy one each every month.”

Business has picked up in recent weeks. The cyclists are all on the job eight or nine hours a day. They even plan to recruit a new messenger. Hajtás Pajtás charges 250 forints for a delivery the distance of Keleti station to Deák tér. According to Géresi, nearly all their clients are regular customers, including a number of Western firms. Géresi said he thinks Westerners are more likely than Hungarians to opt for bicycle messengers over motorized delivery vehicles, on environmental grounds.In spite of lethal air and crazy drivers, Géresi is still convinced that a bicycle is the best form of transport for Budapest. “I don’t understand why everybody is sitting in their cars for an hour to get to Deák tér, when it takes 5 to 10 minutes by bicycle,” he said.

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Összefoglaló a cikkről: Az Üzleti Etikai Díj idei átadóján a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás került fókuszba, hangsúlyozva a cégek aktív szerepét a klímaváltozás kezelésében. A kisvállalati kategóriában a Hajtás Pajtás Futárszolgálat kapott díjat környezetbarát működéséért és felelős vállalati szemléletéért. A többi díjazott – köztük a Magyar Telekom és a Számalk Zrt. – szintén példát mutatott etikus és fenntartható működésben.

A felelősség ünnepe
Nemes és felelős gondolatok jellemezték az Üzleti Etikai Díj nyolcadik díjátadó ünnepségét. Az Üzleti Etikai Díjat 2000-ben alapították: László Ervin filozófus professzor, a Budapest Klub alapítója és Demcsák Mária, a Piac és Profit Üzleti magazin főszerkesztője. Akkor még nem is gondolta a két alapító, hogy a társadalmi felelősségvállalás ilyen hamar tért nyer az üzleti életben, hogy a klímaváltozás egyértelmű hatásai miatt az emberek, az üzletemberek, a vállalatok felelősségérzete hatalmas mértékben megemelkedik.
Az Üzleti Etikai Díj szempontrendszerében ugyanis már 2000-ben is erőteljesen belefogalmazták az alapítók a munkavállalói, cégtulajdonosi és -vezetői gondoskodást az általuk felvállalt emberekről, a közvetlen környezetünk, lakókörnyezetünk, szociális környezetünk stb. iránti figyelmet, a lelkiismeret felelősségét azokért, akiknek az életlehetőségei korlátozottak, problémásak, és az üzleti életben tanúsított példamutató viselkedést. Még azt is, hogy embernek nincs joga károsítani a másik embert, állatot, a környezetét, a Föld élhetőségét. Természetesen elvárható magatartás volt a díjat elnyerőktől a környezettudatosság, az előírásoknál több figyelem a környezet védelmére és az adakozás.

Az üzleti etikusság jelzőjének viselése ma már fontos a magyar vállalatok számára. Egyre többen pályáznak évről évre a díj elnyerésére. És ez nagyon jó dolog. László Ervin díjalapító, a világszerte ismert filozófus író, akit már többször jelöltek Nobel-békedíjra, igen nagyra értékelte ünnepi beszédében a haza üzleti élet felelősségtudatának erősödését. A Budapest Klub alapítója járja a világot, s előadásaiban, könyveiben igyekszik felhívni minél több ember figyelmét arra, hogy meg kell változtatnunk életmódunkat, gondolkodásunkat, ha fenn akarjuk tartani Földünk élhetőségét.

Láng István akadémikus, a VAHAVA-projekt létrehozója, klímaszakértő ünnepi beszédében felhívta a figyelmet a klímaváltozás egyértelmű hatásaira. Véleménye szerint a civilizáció nagyon nagy baj elé néz, s csupán egyetlenegy megoldást lát arra, hogy a klímarombolást megállítsuk: a gazdaság és a társadalom minden egyes szereplőjének mindent meg kell tennie személyes és gazdasági létezésében azért, hogy a felelőtlen szennyezés és pazarlás megálljon. A klímaváltozás azonban már megállíthatatlan, fel kell rá készülnünk. Másként fogunk élni a további évtizedekben, mint eddig.
Demcsák Mária, a Piac és Profit főszerkesztője, a díj társalapítója elmondta: mintegy 37 nagy-, közepes és kisvállalat adta be idén a pályázatát a díjra. Örvendetes és egyedülálló tény, hogy többségük kis- és középvállalat (kkv) volt. A kkv-k körében egyre többen értékelik úgy, hogy az üzleti életben tanúsított magatartásukkal, felelős gondolkodásmódjukkal, cselekedeteikkel érdemesek az Üzleti Etikai Díjra.
A főszerkesztő asszony szólt arról is, hogy az alapítás óta kibővült az etikusan működő vállalat jellemzője. Ma már csak olyan vállalat kaphatja meg a díjat, amely megpróbálja a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében átalakítani termékét, szolgáltatását, üzleti és emberi szempontjait, akár a közvetlen profitérdekei ellenében is. Ez az elvárás a díjazottakkal szemben az előző években még nem volt érvényesíthető. Az üzleti élet azonban mára elérte azt a tudatosságot, melyben természetese módon jelen vannak a Földünk élhetőségének fenntartása érdekét szolgáló tettek, cselekedetek.

Kisvállalat kategória: Hajtás Pajtás Futárszolgálat

A Hajtás Pajtás Futárszolgálat (Hajtás Pajtás Kft.) 1993 végén alakult. Tulajdonosai testvérek, zenészek. 2006-ban árbevételük 404 millió forint volt, a dolgozói létszám pedig 150 fő.
A biciklis futárszolgálat mára piacvezető. Futárjai évi kétmillió kilométert tekernek, ami alatt az ő számításaik szerint százötven tonna üzemanyagtól mentesül Budapest. Mert a küldeményeiket nem autón, benzin felhasználásával szállítják. A fiatalemberek mélyen elkötelezettek a környezetvédelem iránt. Térítésmentes szárazelem-visszagyűjtési rendszert működtetnek ügyfeleikkel. Több mint két tonna súlyt nyom már a szelektív hulladékudvarba szállított elem. A KVM Zöld Generáció Díját kapták meg érte. A csak egy oldalon használt irodai papírokat összegyűjtik, és óvodásoknak viszik el, elektronikus hulladékokat e-bontókba szállítanak, de gyűjtenek minden mást is. Hirdetési felületeiket (hátizsák) csak környezetkímélő termékek hirdetésére adják át. 
Dolgozóiknak, melyek mindegyike bejelentett (ami nagyon nagy szó ebben a szakmában, s természetesen versenyhátrány okozó árnövelő hatású), Hajtás Pajtás sport- és szabadidős egyesületet tartanak fenn. Alapvető szerepük van a környezetkímélő kerékpározás népszerűsítésében. Ők indították be a Critical Mass Budapest mozgalmat, szerepet játszottak a kerékpáros miniszteri biztosi poszt létrehozásában stb., ügyfeleik megbecsülésében élenjárnak. Ügyfélgondozásuk a becsületességen, a megbízhatóságon és a lelkiismeretességen alapszik Kiszámítható árpolitikát folytatnak, tekintettel vannak ügyfeleik érdekeire. Munkatársaikról baráti, családi alapon gondoskodnak. Minden utcai futár javára baleset- és életbiztosítást kötnek, valamint felelősségbiztosítást finanszíroznak. Kötelezik őket a bukósisak viselésére. Pihenőidő adása, toleráns magatartás, a bajba jutottak felkarolása stb. jellemző a munkavállalóikkal szembeni magatartásukra. A Hajtás Pajtásnál lényegesnek tartják, hogy a nagy árverseny ellenére minden dolgozójukat alkalmazásban foglalkoztassák.

Nemzeti vállalat kategória: Csiki-Bege Cégcsoport

A kisteher-járművek forgalmazásával és ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó cégcsoport 7,5-9 milliárd forint árbevételű. Dolgozói létszáma 170 fő.
A családi vállalkozás vezetője, a tulajdonos dr. Csiki-Bege Lajos szerint egy cég tulajdonosának nagy a felelőssége abban, hogy hónapról hónapra biztosítsa munkavállalóinak és azok családtagjainak az egzisztenciáját. A cégcsoport fejlesztéseit mindig a zöldenergiák felhasználása és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése jellemezte. Büszkék a magas minőségügyi integrált rendszerükre. A cégcsoport nagyon ügyel arra, hogy olyan garanciákat adjon az általa forgalmazott és felépített termékeire, melyek hosszú távra biztonságot nyújtanak az ügyfeleiknek. Az M3-as autópálya mellett felépített központjukban és Óbudán felépült autóplazájukban kevesebb a gázszámla, mint egy családi házban. Az energiatakarékosság, a zöld energiák, alternatív energiák használata a cég alapfilozófiája. A veresegyházi fogászati centrumtól a 167 lakásból álló mintalakóparkjukig minden épületük a zöldenergiák melletti elkötelezettség jegyében épül. Szemléletük és megoldásaik mintául szolgálhatnak a többi vállalat számára. A Cégcsoport jelen van az egészségügy területén is. Támogatáspolitikája is az egészségügyre koncentrálódik.
Az 1990-ben betéti társaságként indult győri családi vállalkozás ma már országos kiterjedésű céggé nőtte ki magát, ám maradt családi vezetésű. Villanyszerelés, villamosipari berendezések gyártása, köz- és díszvilágítás korszerűsítése stb. a fő tevékenységi köre. 2006. évi árbevétele 4,25 milliárd forint volt.

A Vill-Korr Hungária Kft. privatizáció és más külső segítség nélkül, a szó szoros értelmében a nulláról indult. Ma már tendereket, pályázatokat nyernek szerte az országban, és nevük, munkáik nem csupán a megyében és a régióban, de a fővárosban és az ország legtávolabbi szegletében is elismert szakmai védjegy. Büszkék arra, hogy mindezt úgy sikerült megvalósítaniuk, hogy közben végig a szabályos utat járták. Kiemelt adózók: adóforintjainkkal évről évre egyre nagyobb mértékben támogatják Győr városát. Munkahelyet teremtettek, ahol jelenleg közel 100 főt foglalkoztatnak. Mivel megtehetik, munkával és pénzzel segítik mindazon törekvéseket, melyeket arra érdemesnek találnak: egyházi és sportlétesítmények villamos szerelési munkáit végzik társadalmi munkában, műemlék épületeket újítanak fel, iskolákat, szakképzéseket támogatnak. 
Segítésük listája igen hosszú. Segítenek, ahol lehet, mert úgy gondolják: a siker kötelez! A munkatársaik iránti figyelem, gondoskodás példaértékű, juttatási rendszerük nyugat-európai színvonalú. Rendkívül jó üzleti híre van a cégnek, partnereivel, ügyfeleivel korrekt, és jellemzője a minőség. (Például az AUDI Hungária beszállítója annak beindulása óta). Sikeres tevékenységét a szakmában és a régióban számos díj – közöttük a Pro-Urbe Győr Díj – fémjelzi. Az egyik legfontosabb feladat számára a környezet védelme. Környezetközpontú irányítási rendszerrel rendelkezik, de emellett egy energiabefektető céget is létrehozott, megújuló energiaforrások projektberuházására.

Nagyvállalat kategória: Magyar Telekom Nyrt.

A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója. A vezetékes távbeszélő-, adatátviteli és értéknövelt szolgáltatások széles körét nyújtja, Magyarország vezető mobilkommunikációs és internetszolgáltatója. A Magyar Telekom Csoport alkalmazottainak száma – a 2006. december 31-ei zárólétszám szerint – 12 462 fő. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21 százalék) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona, míg a részvények 40,79 százaléka nyilvános forgalomban van.
A vállalatcsoport Fenntarthatósági Stratégiával rendelkezik, aminek célja a társadalmi és környezeti érdekek érvényesítése a vállalat üzleti folyamataiban. Az Üzleti Magatartási és Etikai Kódex kiegészíti a Deutsche Telekom Csoport – így a Magyar Telekom Csoportnak is – minden egyes tagjára alkalmazandó Működési Kódexet. A csoport tevékenységének a gerincét a legmagasabb szintű etikai elvek és normák iránti elkötelezettség képezi. A vállalatcsoport a nemzetközileg elismert szociális standardokat nemcsak munkavállalóival szemben, hanem a szállítókkal, üzleti partnerekkel és harmadik személyekkel kötött üzletekben is betartja. 
A Dimenzió Egészségbiztosítón keresztül támogatja alkalmazottai egészségmegőrzését (vállalati hozzájárulás), finanszírozza a különféle szűréseken való részvételüket. A fenntarthatósági, vállalati felelősségvállalási kérdéseinek megvitatására a évente kétszer találkozót szervez, ahol az európai tagvállalatok mindegyike képviselteti magát. 2006-ban ezt a találkozót a Magyar Telekom szervezte. A sokszínűség elvének motiválása érdekében a Deutsche Telekom évente pályázatot hirdet a tagvállalatai között. A Sokszínűség Díjat 2007-ben a Magyar Telekom nyerte el. Az ügyfelekkel szembeni etikus viselkedés a vállalatcsoportnál kiterjed a tartalomszolgáltatás etikai kérdéseire, az érzékeny csoportok védelmére, az internetbiztonságra, az oktatásra, az ügyfélkapcsolatok ápolására, a speciális csoportok igényeinek figyelembevételére, a termékfelelősségre, az adatvédelemre, a marketingkommunikációra és az ügyfelek igényeinek megfelelő adatszolgáltatásra. A vállalat hosszú ideje kiemelt figyelmet fordít a környezet védelmére. 
2002 óta csoportszinten, minden tagvállalatra kiterjedő környezetvédelmi koordináció működik, amelynek vezérelvét a Csoport Környezetvédelmi Politika foglalja magában. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a Vállalati Fenntarthatósági Csoport látja el. A Magyar Telekom vezetésével indult az a nemzetközi együttműködés a WWF és az ETNO között, melynek keretében elkészült a Klímavédelem Fénysebességgel című roadmap. A kiadvány arról szól, hogy miként csökkenthetjük a CO2-kibocsátást Európában akár évi 50 millió tonnával az infokommunikáció segítségével. A Magyar Telekom Csoport az elmúlt évben 1,3 milliárd forint támogatást nyújtott alapítványoknak, egyesületeknek. Ennek egyik (jelentős) része intézményi mecenatúra keretében kulturális és oktatási intézmények fenntartására fordítódott, másik része pedig A Magyar Telekom Hozzáad program pénzadomány-pályázati rendszerén keresztül különböző konkrét célok megvalósítására, civil szervezetek munkájának támogatására.

A zsűri különdíjasa: Számalk Oktatási és Informatikai Zrt.

A Számalk negyvenéves múltra visszatekintő cég. Éves forgalmának nagyságrendje 1,9 milliárd forint. Két magánszemély meghatározó tulajdonosa van, valamint 123 főállású munkavállalója és számos szerződéses oktatója. Fő tevékenysége: informatika és a közgazdaságtan oktatása, informatikai fejlesztés.
A társaság Közép-Európa egyik legnagyobb oktatási magánintézménye: évente több mint 10 ezer hallgató fordul meg benne. Mint oktatással, szak- és továbbképzéssel foglalkozó vállalat, a saját munkaerőinek a képzésére is nagy hangsúlyt fektet. Fontos számára a képzett, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársak megtartása, így kollégáikat a nyugdíjkorhatár elérése után is szívesen foglalkoztatják. Az esélyegyenlőség területéről a cég mindennapjainak része: a nők és a nyugdíjas korú munkavállalók aránya, az akadálymentesítés, illetve a távoktatás és e-learning. A cég alkalmazottainak egészsége és munkakörülményei iránt nagy a figyelem. Az épületen belül kialakítottak egy edzőtermet, amelyet minden munkatárs korlátlanul használhat. Munkájuk színvonalát számos elismerés, díj elnyerése fémjelzi. 
A Számalk Zrt. odafigyel arra, hogy mind székhelyén, mind telephelyein az épületekhez tartozó zöld részek ápoltak, rendezettek legyenek. Elsősorban a papír- és energiafelhasználás csökkentésére helyezik a hangsúlyt működésük során: minthogy elsősorban informatikai oktatással foglalkoznak, lehetőségeikhez mérten kevés papírt használnak. Az ügyintézés, adminisztráció folyamatában, ahol csak lehetséges, szintén mellőzik a papír felhasználását, többek között ezt a cél szolgálja az utóbbi években bevezetett elektronikus vállalatirányítási rendszerük, valamint az elektronikus iratkezelő rendszerük is. A képzések számítógépen folynak, gyakran a tananyagot is elektronikusan kapják meg a hallgatók. Így azonban az energiafogyasztás nő, hiszen a gépek árammal működnek. A probléma megoldása érdekében modern, kis fogyasztású gépekkel fejlesztik gépparkjukat. A Számalk Zrt. emellett nem pusztán az oktatási feladat elvégzését tekinti hivatásának, hanem azt is, hogy lehetőséget biztosítson az élethosszig tartó tanulásra. Célja, hogy az információs társadalom építésének, fejlesztésének aktív részese legyen a nem hagyományos oktatási formák alkalmazásával.

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Rövid összefoglaló a cikkről: A cikk bemutatja a 1993-ban alapított Hajtás Pajtást, amely mintegy 65 bringással dolgozik, miközben alkalmazkodott az internet és a piac változásaihoz. Kürti Gábor elmeséli, hogyan lett műszaki főiskolásból futár, majd cégvezető, és hogyan vették át Sinyával együtt a vállalkozás irányítását az alapítóktól. A 2008-as válság, a covid és az online adatküldés visszaszorította a hagyományos levelezést, de a csomagszállítás és a teherbiciklis megoldások új lehetőségeket hoztak. A futárok naponta átlagosan 70-90 kilométert tekernek, jó tájékozódóképességre, állóképességre és megbízhatóságra van szükségük. A Hajtás Pajtás teljes bejelentéssel foglalkoztatja dolgozóit, jelentős adót fizet, és tudatosan vállalja a tiszta működést még akkor is, ha ez versenyhátránnyal jár.

Cégtörténet, Képaláírás – felső fotó:
A két alapító-tulajdonosnak, Lackónak és Spenótnak volt egy barátja, Bäbler Hédi, aki a kilencvenes évek elején épp Svájcban tanult. Akkor épp ott rendezték meg a biciklis futárok éves versenyét, amelyen önkéntesként dolgozott. Amikor hazajött, mesélt a versenyről, és felvetette, hogy itthon is csinálni kéne egy bicajos futárszolgálatot. Lackó meg Spenót akkoriban alkalmi munkákból éltek, kölcsönkért bringákkal, és bevállalták. Szórólapoztak, nyomtattak, Budán, a jobb környékeken szétosztották, hátha a gazdagabb emberek majd pezsgőt küldözgetnek egymásnak. Persze, nem jött be a dolog, alig volt megrendelés, ami volt, azt is ismerősök adták fel. A forgalmat az lendítette fel, hogy a McCann-Erickson reklámügynökség egyik vezetőjének vittek egy levelet, aki épp akkor jött haza New Yorkból, ahol látta a bringás futárokat, és miután szimpatikusnak vélte, azután mindent a Hajtás Pajtással küldött. Ez a példa ragadós volt. Egyébként a névválasztás is tudatos volt, az egyik tulajdonos cicáját hívták Pajtinak, tehát nem az egykori úttörőmozgalom volt a névadó.

A Hajtás Pajtás az egyik emblematikus erzsébetvárosi cég, amelyet 1993-ban alapítottak, és a Király utcában van a főhadiszállásuk. Amikor a csúcson voltak, 130 bringásuk rótta az utakat, ma 65, de közben történt egy s más, többek között az internet elvitte az azonnali leveleket. Ám a csomagküldésben ők hódítottak nagyobb piacot, s megbízhatóságukat mutatja, hogy egy világcéggel dolgoznak ezen a fronton.

A két tulajdonos 7 évvel az indulás után átadta a terepet a cégvezetőknek, akik azóta is együtt vezetik a Hajtás Pajtást. Egyikük, Kürti Gábor maga is futárként kezdte és karácsony idején, vagyis december második harmadik hetében maga is nyeregbe pattant, hiszen akkora a forgalom, hogy minden bringásra szükség van, ha nem akarnak megrendelést visszamondani. Amúgy a külvilág is elismeri őket, a szakmai szervezetek éppúgy, mint a civilek, ezért kaptak számtalan kitüntetést, többek között Aranyvillát, Budapestért, Üzleti etika, Zöld generációért- és Szerethető munkahelyek díjat.

– Miért állt be egy műszaki főiskolás a bringás céghez, csomagokat kézbesíteni?

• Imádtam bringázni. Persze, a történet ennél bonyolultabb. A Kandó Kálmán Főiskolára jártam, s egy több hetes betegség miatt lemaradtam a tanulásban, matekból meg is buktam a vizsgán. Kihagytam egy évet, s gondoltam, hogy addig dolgozom. Magyar Hírlap előfizető voltam, az újságban láttam egy Hajtás Pajtás hirdetést. Szerettem bringázni és gondoltam, hogy ezzel még pénzt is kereshetek. Lehet-e ennél jobb dolog? A cégnél akkor már két éves voltam, amikor az ötödik futár jött, s egyébként ahogy emlékszem, naponta nem volt több 40 megrendelésnél. Miután a főiskolán közgazdaságtant is tanultunk, abból én stréber voltam, a cégnél is elkezdtem számolni. Akkor már diszpécserkedtem, jól átláttam a helyzetünket és a lehetőségeinket, s így volt ezzel Sinya Károly is. Együtt sokat nyaggattuk a tulajdonosokat. Hét év telt el az alapítás óta, amikor úgy döntöttek, hogy ők kiszállnak a napi munkából, vezessük mi a céget. Ez azóta is így van.

– Ők már nem is járnak be?

• Értekezletekre, a stratégiai megbeszélésekre igen. És karácsonykor futárkodnak is.

– Akárhogy is számolom, a cégalapítás óta eltelt több mint 30 év, 25 esztendeje pedig azóta, hogy Sinyával együtt vezetik a céget. Ez házasságból is sok.

• Valószínűleg jó a munkamegosztás. Sinya a HR-es, vagyis a futárokkal ő foglalkozik, míg hozzám tartoznak az ügyfelek és a pénzügy.

– A piac is sokat változott. Hogyan élték meg a 2008-as válságot, a covidot és mindezek mellett az internet elterjedését, amely tönkrevágta a levelezést?

• Levelezés most is van, csak jóval kevesebb. Ami viszont teljesen megszűnt, az az adatküldés. Régebben a VHS, BETA kazetták, grafikai filmek, winchesterek, pendrive-ok jöttek-mentek. Ma az adatokat az internet hordozza. Elfogadtuk, hogy a világ változik, s a 2006-os csúcson, amikor 150 dolgozónk volt, közülük 130 futár, nehéz lenne megismételni. Megszűntek a csomagküldő csapatok, s együttműködtünk a GLS céggel, vagyis kiváltottuk a dízel furgonjainkat, mert a mi teherbiciklink képesek egyszerre 200-300 kilós csomagot is elszállítani. A covid érdekes időszak volt, az első két hónapban nagy boom volt, mert akkor költöztek haza a céges menedzserek, vagyis akkor sok dolgunk volt. Utána már csak a kajaszállítók arattak.

– Milyen a jó futár?

• A városban, az utcákon jól kell tájékozódni, bár ma már a mobilos segítség is. Ismernie kell a cégének a járását, az ügyfeleknek annyira bíznia kell benne, mintha ő maga szállítana, s mellesleg jó lakatos.

– Lakatos?

• Tudnia kell improvizálni, hova teheti a bringát, villámhárítóhoz, gázcsőhöz vagy egy padhoz lakatolni. Ma már fényes nappal nem nagyon lopnak, de azért előfordul.

– Ki adja a bringát, a futárok hozzák, vagy a cég vásárolja meg?

• Mindenki a saját bringájával lép be, de aztán a cégünk megvásárolja tőlük és aztán lesz egy keretük, amit felhasználhatnak javításra, karbantartásra. Egyébként meg a mindenkinek a saját dolga, hogy mennyit költ még rá, mivel szereli fel.

– Nincs is tipikus futárbicikli?

• Nincs, viszont három tábor létezik. Az egyik az országúti kerékpárra esküszik, a mountain bike-osok szerint az övék a legalkalmasabb a budapesti utcákon, míg a harmadik, legvakmerőbb csapat szerint az egysebességes, könnyűváz, csak a legszükségesebb tartozékokkal felszerelt bicikli a legjobb. Egyébként ’97-ben alakítottunk egy szakszervezetet, ami főleg arról szólt, hogy összedobtunk fejenként 500 forintot, s abból teltek szerszámokra, alkatrészre, de aztán beláttuk, hogy érdemes egy boltot és szervizt alapítani. Az jól is működik, s csak egy alapszabálya van, hogyha futár jön javíttatni, akkor neki feltétlen elsőbbsége van.

– Nyugdíjas futárok is vannak?

• Nyugdíjas még nem jelentkezett, de többen is itt tőlünk mentek nyugdíjba.

– És bírják még a hajtást?

• Nos, ők kivételes fizikummalk bírnak, volt kerékpárversenyzők vagy zsokék. Átlagon felüli az állóképességük, amit korábban megszereztek. Egyébként a futárok többsége 20-30 éves.

– Mekkora távot tesznek meg egy műszak alatt?

• Átlagban 80 kilométert tekernek, vagyis 70-90 kilométert. Amikor én futár voltam, Újpesten laktam, s az még plusz 20 kilométer volt. Igaz, az első két hónapban nem kellett altatni, ahogy hazaértem, egy óra múlva már aludtam. Ez pár hónap alatt elmúlik, és az ember olyanná válik, mint egy sportoló, megszokja a napi távot.

– A Hajtás Pajtás arról is híres, hogy itt mindenki be van jelentve, sőt, nem is 4 vagy 6 órára, vagy minimálbérre, hanem teljes fizetésre. Erről persze nem nagyon ülünk beszélni, mert többek között az éttermek és hotelek is arra hivatkoznak, hogy nem lehet kitermelni a bérek rakodók költségeit.

• Mi 2006 óta így dolgozunk, nálunk nincs színlelt szerződés, ez okoz némi versenyhátrányt, hiszen több milliárd adót fizettünk be az államkasszába. Én magam is szeretnék tiszta céget vezetni, nyugodtan aludni. S bár nálunk fiatalok dolgoznak, de velük is előfordul, hogy megbetegszenek és akkor elmehetnek táppénzre. Arra persze még nem gondolnak, hogy a nyugdíjuk is normális lesz, hiszen most sokat befizetünk, befizetnek a nyugdíjalapba.

Képaláírás – alsó fotó:  Magyar Kerékpáros Klub
A Hajtás Pajtás 2000-től tudatosan, a tulajdonosok elhatározásából támogatta a kerékpáros mozgalmat. Nem véletlen, hogy a 2 ezer tagot számláló egyesület vezetője Kürti Gábor. Rendszeresen lobbiznak, többek között az iskolai gyalogos és kerékpáros KRESZ-oktatásért, szakvéleményeket készítenek a városnak a kerékpárutakról, és a Múzeum körúton 2010-ben közadakozásból állították fel az első kerékpárszámlálót, amely egyébként még ma is működik. Támogatják Budapest és Erzsébetváros progresszív törekvéseit a kerékpáros közlekedés kiépítésében, az autósok által sokat kritizált nagykörúti biciklisáv ot is indokoltnak tartják, hiszen az a korábbi 800 helyett már naponta 4-5 ezer bringás használja, akik közül sokan az autójukat cserélték fel kétkerekűre.

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Összefoglaló a cikkről:
A Piac & Profit Üzleti Etikai Díját kisvállalati kategóriában a Hajtás Pajtás Futárszolgálat nyerte el, elsősorban következetes CSR- és környezetvédelmi tevékenysége miatt. A cég évi kétmillió kilométert tekerő futáraival jelentős üzemanyag-megtakarítást ér el Budapesten, miközben piaci részesedése is meghatározóvá vált. A vállalkozás nemcsak zöld logisztikai megoldásaival, hanem társadalmi szerepvállalásával és a Critical Mass mozgalom

Üzleti etika: kerekezzünk zölden

A Piac & Profit gazdasági hetilap idén immár nyolcadik alkalommal adta át a kezdeményezésével létrehozott Üzleti Etikai Díjat. Az üzleti etika alapítói szerint fontos eleme a társadalmi felelősségvállalásnak. A pályázatok értékelésénél a vállalkozók CSR-tevékenységéhez szorosan hozzátartozik a környezettudatosság, az adományozás, a szűkebb környezet jólétének segítése, az együttműködés az üzleti partnerekkel. Kisvállalat kategóriában a Hajtás Pajtás Futárszolgálat nyerte el a diplomát.

A véletlennek köszönhető, hogy egyáltalán beneveztünk erre a versenyre – mondja Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás mindenese (hivatalosan ügyvezető igazgatója). Szörföztem az interneten, mikor erre a kiírásra bukkantam. Elolvastam a kitételeket, és miután kiderült, hogy teljes egészében megfelelünk a kiírásnak, már csak a papírokat kellett kitölteni – meséli a biciklis futárszolgálat vezetője a cég székhelyén, egy saroképületben a Vörösmarty és Király utca találkozásánál.

Bicikliparkoló

Ahol az a sok bicikli van az utcán, ott leszünk mi – jött az útbaigazítás még korábban, mikor a találkozót beszéltük meg. A különös ismertetőjelet nem volt nehéz megtalálni, a szakállas, hosszú hajú, védősisakos futárok is jelezték, hogy jó helyen járunk. Az iroda egy régi, galériás házban kapott helyet, itt vannak az emelők, vagyis a rendeléseket fogadó emberek, az osztók, akik a futároknak a rendeléseket szétosztják, és itt pihenhetnek a futárok. Környezetvédő biciklis futárcéghez illően a kis konyhában – ami a délutáni órákban nyilván üres – egy rajzolt karácsonyfa jelzi, hogy közelednek az ünnepek, bárki egy-két tollvonással hozzáadhat egy-egy díszt. Ahogy haladunk magasabbra és feljebb, az egyre fontosabb emberek kis kuckójára bukkanunk – semmi más nem jelzi a rangbeli különbséget. Kürti Gábor irodájában egy sarokba dobva hever egy öltöny és nyakkendő – az üzleti etikai díj átvételekor kellett kiöltözni – magyarázza.
Faggatni kezdem a cég sikeréről, és pillanatokon belül a „történelmi” múlt elevenedik fel: a tizennégy évvel ezelőtt alakult céget kezdetekben mindenki kikacagta, hogy biciklivel próbálkoznak futárkodni. Nem vették őket komolyan, de ez nem volt fontos számukra. Az volt a lényeg, hogy környezetkímélő módon, kerékpárokkal juttatták el egyik helyről a másikra a küldeményeket. A futárok száma is nőtt azóta, a cég hírneve is öregbedett – annak ellenére, hogy a marketingre nem költenek pénzt, a jó hírnév, a szolgáltatás pontossága, megbízhatósága az, ami viszi előre és gyarapítja a vállalkozást.
Húsz százalék körüli a piaci részesedésük, ami a szétdarabolódott piacon az első helyet jelenti. Egyre több motoros futárcég használ kerékpárt is – mondja Kürti Gábor -, az gyakran még a motornál is gyorsabb a belvárosi óriási dugókban és forgalomban.

Évi kétmillió kilométer
A cégnél százötven futár dolgozik. Van közöttük első munkahelyes, frissen végzett egyetemista, de sokan jönnek azok közül, akik az irodai monotóniát szeretnék kerekezéssel kipihenni. A futárok korábban vállalkozóként dolgoztak, ám a törvényi változások hatására teljes mértékű alkalmazottak lettek. Emiatt a fluktuáció alacsonyabb lett – ami egy hasonló, szabadnak tűnő tevékenység esetén igazi érdekesség. Komolyabbnak tűnik így a cég, a munkahely – sorolja a lehetséges okokat Kürti Gábor. Tény viszont, hogy minden 100 forintból 70 a dolgozókhoz jut.
A futárok egyébként évi kétmillió kilométert tekernek, ami alatt számításaik szerint százötven tonna üzemanyag felhasználásától mentesül Budapest. A környezetvédelem nemcsak a szállítás módjára terjed ki, térítésmentes szárazelem-visszagyűjtési rendszert működtetnek ügyfeleikkel közösen.

Missziók…
A szelektív hulladékudvarba szállított elem több mint két tonnát nyom – ezért a KVM Zöld Generáció Díját kapták meg. A cég az egy oldalon használt irodai papírokat összegyűjti és óvodásoknak szállítja, az elektronikus hulladékokat e-bontókba szállítják. A futárok zsákján bérelhető hirdetési felületet is csak környezetkímélő termékek népszerűsítésére adják át. CSR-célok megvalósításához is divatosakká váltunk – mondja félig komolyan, félig viccesen az ügyvezető igazgató -, társadalmi felelősségvállalással foglalkozó konferenciákon többször is elhangzott már, hogy a cégek a Hajtás Pajtás megbízásával válhatnak zöldebbé.
Ők indították el a Critical Mass Budapest mozgalmat, szerepet játszottak abban, hogy ma kerékpáros biztosa van a környezetvédelmi tárcának. A Hajtás Pajtás sport- és szabadidős egyesületet tart fenn, hogy a munkatársaknak módjuk legyen együtt lenni, ne csak az utcán kerekezzenek el egymás mellett.

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Összefoglaló a cikkről: A Metropol most megkérdezte az autósokat, a bicikliseket, valamint az autóklub és a kerékpáros-szövetség elnökeit, mit gondolnak a fővárosban gyakran erőszakkal összekényszerített két- és négykerekű-tulajdonosok közti ellentétről, és arról, ki hogyan javítaná a közös közlekedésen.

Itt a nagy autós-biciklis vita!

Kürti Gábor a  Magyar Kerékpáros Klub elnöke és a Hajtás Pajtás cégvezetője: Csak az segítene, ha szigorúbban büntetnének a rendőrök
„Szerintem nincsenek „autósok” vagy „bringások”, sokan az egyik nap autóban ülnek, másik nap biciklin, ahogy én is” – foglalta össze véleményét a Metropol kérdésére Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, aki szerint nincs semmilyen összefüggés a szabálytalankodások száma és a közlekedési eszköz között, szerinte ugyanúgy szabálytalankodnak a bringások, az autósok vagy épp a gyalogosok.

„Ezek emberi tulajdonságok: nem tiszteljük egymást a közlekedésben” – magyarázta az elnök. – „Én úgy látom, hogy azokat a szabályokat tartják be az emberek Magyarországon, aminek kockázata van. Nem azért hajt valaki 130 helyett 150-nel az autópályán, és nem azért megy át biciklivel vagy gyalog a piroson, mert nincs tisztában a szabályokkal, hanem mert úgy dönt, hogy felülbírálja azokat. Szerintem csak az fog segíteni, ha Budapesten szigorúbban fognak büntetni a rendőrök.”

Kürti Gábor ugyanakkor nem a fővárosi kerékpárfejlesztésektől várja a változást, mivel szerinte maga a közlekedési morál ettől nem fog javulni.

„Esetleg akkor lesz kevesebb a baleset, ha úgy lesznek kialakítva az utak, hogy csökkentsék a figyelmetlen vagy szabálytalan járművezetők okozta kockázatot” – mondta a Magyar Kerékpárosklub elnöke. A kerékpáros KRESZ-vizsgát Kürti Gábor is fontosnak tartja. „Azt, hogy mindenkinek legyen KRESZ-vizsgája, már el is értük. Révész Máriusz javaslatára már 12 éves kortól – tehát amikortól az ember főútvonalra mehet biciklivel – minden általános iskolás tankönyves KRESZ-oktatásban részesül, és nemsokára kötelező vizsgát is tesznek majd” – mondta az elnök. A biciklis rendszámnak viszont nem látja értelmét, mivel az egyrészt nem fog látszani, másrészt az adminisztrációs költsége egy vagyon lenne, ami – különösen vidéken – nagy felháborodást keltene. Európában utoljára Svájcban volt ilyen, de azt is visszavonták legalább húsz éve.

Dr. Kovács Kázmér: Kerékpáros KRESZ-vizsgára és átgondolt bicikliutakra van szükség.
Az autósok képviseletében dr. Kovács Kázmér ügyvédet, a Magyar Autóklub Jogi bizottságának elnökét kérdeztük arról, hogy mi okozza a legtöbb súrlódást a az autós–biciklis együttélésben.

„Sokan alapvető szabályokkal sincsenek tisztában. Például, hogy az autóbuszsávban nem szabad a kerékpárosnak közlekednie, vagy hogy lakott területen kívül a főútvonalról balra kanyarodni a kerékpárral közvetlenül nem lehet, hanem le kell szállni a kerékpárról, vagy pedig a keresztező útvonalra be kell hajtani, és úgy lehet keresztezve a balra kanyarodást ténylegesen végrehajtani” – sorolta a példákat Kovács.

„Éppen ezért, és persze azért is, hogy másokat ne sodorjanak bajba, fontos lenne, hogy alaposabb szabályismerettel rendelkezzenek” – magyarázta az elnök, aki szerint a kerékpárosok oktatása és a KRESZ-szabályok szélesebb körű ismertetése abszolút indokolt lenne. Éppen ezért támogatják az iskolai kötelező kerékpáros-oktatást, és az azt követő kisebb vizsgát. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta: mindez leginkább a biciklisek érdeke, hiszen ők a legvédtelenebbek a balesetek során, így igen nagy veszélyben vannak.
„Ami pedig a kerékpáros-városfejlesztést illeti, fontos lenne figyelembe venni, hogy ne feltétlenül a főútvonalakon létesítsenek kerékpárutakat. Ezek számára meg kellene keresni azokat a széles gyalogjárdákat, ahol a kerékpárutak és a gyalogosforgalom biztonságosan együtt vezethető” – fejtette ki dr. Kovács Kázmér.

A biciklik rendszámmal történő ellátása viszont szerinte nehezen lenne megvalósítható, mivel a kerékpárok száma és az ezzel kapcsolatos adminisztráció egyaránt aránytalan többletterhet jelentene a bringásoknak és a hatóságoknak is.

A jövőben kötelező lehet az iskolásoknak a KRESZ-vizsga

Idén is vizsgázhatnak közlekedési ismeretekből az általános iskola felső tagozatosai – erről az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos beszélt még áprilisban. Révész Máriusz hozzátette: civil szervezetekkel együttműködve, külföldi példákat is figyelembe véve készítették el a Közlekedő kisokos munkafüzet című kiadványt, amelyet a korábbi évekhez hasonlóan eljuttattak a felső tagozatosokhoz. Tavaly 97 ezer diák vizsgázott, és a kormánybiztos célnak nevezte, hogy a jelenlegi önkéntes vizsga a jövőben a tananyaggal együtt kötelező része legyen a közoktatásnak.

A cikk többi részét olvasd a neten: https://metropol.hu/aktualis/2022/09/karacsony-biciklisek-kerekparsav-autosok-kovacs-kazmer-kurti-gabor-seo

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Összefoglaló a cikkről: A cikk bemutatja, hogy a Hajtás Pajtás két autóparkoló helyén 25 férőhelyes kerékpártárolót épített a belvárosban, ezzel úttörő lépést téve a budapesti bringás infrastruktúra fejlesztésében. Az írás szerint már az is megérte a féléves engedélyeztetési tortúrát, ha néhány autós a biztonságos tároló miatt kerékpárra vált.

TISZTA FEJJEL
Hajtás Pajtás

A fővárosi közlekedési morált ismerve évek óta azon csodálkozom, hogy miként maradnak életben a Hajtás Pajtás futárszolgálat tagjai? Sajátos genetikai adottságaik újabb bizonyítékaként jelentős közlekedéstörténeti tettel álltak elő: röpke fél év alatt két autóparkoló helyére 25 férőhelyes kerékpártárolót építettek!
Fejlett biciklis kultúrával rendelkező nyugati városokban a normális, biztonságos tároló mindennapos látvány. Nálunk nem, pedig a kerékpár honunkban is tízszer kevesebb helyet foglal, mint egy autó, nem szennyez, a belvárosban mégis minden más járműnél gyorsabb, ráadásul parkolási díjat sem kell fizetni érte. Csakhogy Budapesten nincs hol biztonságosan parkolni.
Egy városi biciklista sok év alatt megtanulja, hová és hogyan kötheti a biciklijét, azonban a konfliktusok így is rendszeresek. Mikor a Hajtás Pajtás új belvárosi, Király utcai irodájába költözött, napokon belül feljelentették a saját kirakatához kötött bringák miatt. A cég ekkor elhatározta, hogy ami az autóknak jár, az a bicikliknek is jogos.
Féléves tortúra kezdődött, mert ilyet még senki sem látott, nem volt rá se szabály, se példa. Végül aztán csak sikerült. Aki valami hasonlón töri a fejét, annak segít a Hajtás Pajtás. És ha a 25 helyből akár csak hármat olyan bringás foglal el, aki korábban éppen a tároló hiánya miatt autózott, már megérte.
Ötvös Zoltán

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Összefoglaló a cikkről: A Városháza minden eddiginél átfogóbb kerékpár-fejlesztési programot mutatott be, amelyet a Városi Biciklizés Barátai Egyesület, a Hajtás Pajtás Egyesület és a Levegő Munkacsoport képviselői kellemes meglepetéssel fogadtak. A tervek szerint az eredetileg három helyett huszonhárom kilométernyi kerékpárút épül, emellett fejlesztik a tájékoztatást, a tárolókapacitást és a kerékpárok tömegközlekedési szállításának lehetőségét is. Bár a szervezetek bizakodóak, hangsúlyozták, hogy garanciát nem látnak a megvalósulásra, és ha a program politikai lufinak bizonyulna, demonstratív felvonulásokkal reagálnának.

Remélik, nem politikai lufi
A biciklisek örülnek a városházi kerékpáros programnak

Minden eddiginél ígéretesebb kerékpár-fejlesztési programmal állt elő a Városháza. A biciklisek kíváncsiak, másfél évtizednyi lobbizás után megvalósulnak-e a szép tervek.

A kerékpáros szervezetek – másfél évtizednyi sikertelen lobbizás után – kellemes meglepetéssel fogadták a városháza biciklis programját, amelyet a napokban a főjegyző adott át nekik. A javaslatcsomag megvalósíthatónak tűnik, és remélik, meg is valósul – mondták.

Múlt héten csütörtökön hírül adtuk: Tiba Zsolt főjegyző javaslatcsomagot készített az idén induló, a kerékpárosok budapesti közlekedését elősegítő beruházásokról és egyéb intézkedésekről. A programot szerdán adta át öt biciklis szervezet képviselőinek, köztük a Városi Biciklizés Barátai Egyesület, a Hajtás Pajtás Egyesület és a Levegő Munkacsoport tagjainak.

A csomagban egyebek között szó esik arról, hogy az idén – a korábbi tervvel ellentétben – nem három, hanem huszonhárom kilométernyi bicikliút épül, hogy átszabnák a Bem rakparti kerékpársávot, fejlesztenék a tájékoztató rendszereket – azaz jobb és több tábla, térkép lesz -, több tárolót alakítanának ki, valamint megpróbálják elősegíteni, hogy a mostaninál több tömegközlekedési járműre fel lehessen pakolni a bringákat.

A Hajtás Pajtás Egyesület tagja, Sinka Károly érdeklődésünkre közölte: el vannak ájulva attól, hogy az évtizednyi sikertelen lobbizás után most ilyen alaposan és szinten kezdett el foglalkozni a Városháza a biciklisek gondjaival. Sinka szerint nyilván sokat nyomtak a latban a legutóbbi nagy kerékpáros felvonulások – április 22-én tízezren vonultak ki a városban -, de a kifejlet szempontjából ez már mellékes: a programot a maguk részéről megvalósíthatónak tartják, és remélik, meg is valósulnak a javaslatok. Garanciát persze ennyi év után nem lát az anyagban, de – mint fogalmazott – erős bizakodással tölti el.

Hasonlóan reagált a Városi Biciklizés Barátai Egyesület ügyvivője is. Lenkei Péter – úgy is, mint a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja – elmondta, hogy az elmúlt másfél évtized, különösen pedig az elmúlt öt-hat év fényében rendkívül kellemes meglepetésként élték meg a szerdai eseményt – annak közvetlen előzményeit, vagyis a városházi illetékesek és civilek nemrég indult eszmecseréit is beleértve persze.

Kérdésünkre, szerintük hogyan lett az eredeti három kilométerből huszonhárom, közölte: az illetékesek a civilek javaslatára megvizsgálták, hogy ha már úgyis nagy erőkkel újítják fel az utakat, nem lehetne-e azokat bicikliúttal együtt rekonstruálni. Kiderült, hogy lehet, sőt, a bicikliút így még olcsóbb is, mint ha külön fognának hozzá a sávok kialakításához. Megjegyezte: ha minden negyedévben ennyi, azaz 23 kilométernyi kerékpárút épülne, úgy kilenc-tíz év alatt utolérnénk Bécset.

Lenkei reméli, hogy a javaslatcsomag nem puszta kampányfogás, bár igaz, ami igaz, egy kicsit annak tűnik. Mindenesetre optimisták. Ha a programról pedig netán mégis kiderülne, hogy politikai lufi, a maguk módján fejezik ki majd csalódottságukat – azaz nagy-nagy demonstratív felvonulásokat szerveznek.

Néhány civil javaslat, amely találkozott a városháziak tetszésével: rendezzenek olyan versenyt, amelyeken különféle cégek, üzletek bebizonyíthatnák, mennyire biciklibarátok. Egy vállalkozás például jó helyezést és médiaszereplési lehetőséget kaphatna, ha biztosítaná arra fogékony dolgozóinak a kerékpárral való munkába járást, a kereskedők pedig versenghetnének, melyiküknek van szebb, nagyobb, őrzöttebb biciklitárolója. A főváros megfontolásra méltónak tartja azt az elképzelést is, hogy a jövőben az újonnan épülő irodákban kötelező legyen a megfelelő méretű kerékpártároló.

BARKAY TAMÁS
Ez a cikk független sajtó megjelenés