Rövid összefoglaló: A cikk bemutatja, hogy a Hajtás Pajtás elektromos rásegítésű teherkerékpárokat kezdett használni, hogy hatékonyabban tudjanak nagyobb és nehezebb csomagokat szállítani a városban.
A Hajtás Pajtás számára ez azért fontos, mert így könnyebben leküzdhetők a hosszabb távok és az emelkedők, miközben továbbra is környezetbarát módon dolgoznak.
A fejlesztés azt mutatja, hogy a Hajtás Pajtás folyamatosan alkalmazkodik a modern technológiákhoz, hogy gyorsabb és hatékonyabb futárszolgáltatást nyújtson.

Ez a cikk független megjelenés

Film ismertető

Összefoglaló a cikkről: Az Üzleti Etikai Díj idei átadóján a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás került fókuszba, hangsúlyozva a cégek aktív szerepét a klímaváltozás kezelésében. A kisvállalati kategóriában a Hajtás Pajtás Futárszolgálat kapott díjat környezetbarát működéséért és felelős vállalati szemléletéért. A többi díjazott – köztük a Magyar Telekom és a Számalk Zrt. – szintén példát mutatott etikus és fenntartható működésben.

A felelősség ünnepe
Nemes és felelős gondolatok jellemezték az Üzleti Etikai Díj nyolcadik díjátadó ünnepségét. Az Üzleti Etikai Díjat 2000-ben alapították: László Ervin filozófus professzor, a Budapest Klub alapítója és Demcsák Mária, a Piac és Profit Üzleti magazin főszerkesztője. Akkor még nem is gondolta a két alapító, hogy a társadalmi felelősségvállalás ilyen hamar tért nyer az üzleti életben, hogy a klímaváltozás egyértelmű hatásai miatt az emberek, az üzletemberek, a vállalatok felelősségérzete hatalmas mértékben megemelkedik.
Az Üzleti Etikai Díj szempontrendszerében ugyanis már 2000-ben is erőteljesen belefogalmazták az alapítók a munkavállalói, cégtulajdonosi és -vezetői gondoskodást az általuk felvállalt emberekről, a közvetlen környezetünk, lakókörnyezetünk, szociális környezetünk stb. iránti figyelmet, a lelkiismeret felelősségét azokért, akiknek az életlehetőségei korlátozottak, problémásak, és az üzleti életben tanúsított példamutató viselkedést. Még azt is, hogy embernek nincs joga károsítani a másik embert, állatot, a környezetét, a Föld élhetőségét. Természetesen elvárható magatartás volt a díjat elnyerőktől a környezettudatosság, az előírásoknál több figyelem a környezet védelmére és az adakozás.

Az üzleti etikusság jelzőjének viselése ma már fontos a magyar vállalatok számára. Egyre többen pályáznak évről évre a díj elnyerésére. És ez nagyon jó dolog. László Ervin díjalapító, a világszerte ismert filozófus író, akit már többször jelöltek Nobel-békedíjra, igen nagyra értékelte ünnepi beszédében a haza üzleti élet felelősségtudatának erősödését. A Budapest Klub alapítója járja a világot, s előadásaiban, könyveiben igyekszik felhívni minél több ember figyelmét arra, hogy meg kell változtatnunk életmódunkat, gondolkodásunkat, ha fenn akarjuk tartani Földünk élhetőségét.

Láng István akadémikus, a VAHAVA-projekt létrehozója, klímaszakértő ünnepi beszédében felhívta a figyelmet a klímaváltozás egyértelmű hatásaira. Véleménye szerint a civilizáció nagyon nagy baj elé néz, s csupán egyetlenegy megoldást lát arra, hogy a klímarombolást megállítsuk: a gazdaság és a társadalom minden egyes szereplőjének mindent meg kell tennie személyes és gazdasági létezésében azért, hogy a felelőtlen szennyezés és pazarlás megálljon. A klímaváltozás azonban már megállíthatatlan, fel kell rá készülnünk. Másként fogunk élni a további évtizedekben, mint eddig.
Demcsák Mária, a Piac és Profit főszerkesztője, a díj társalapítója elmondta: mintegy 37 nagy-, közepes és kisvállalat adta be idén a pályázatát a díjra. Örvendetes és egyedülálló tény, hogy többségük kis- és középvállalat (kkv) volt. A kkv-k körében egyre többen értékelik úgy, hogy az üzleti életben tanúsított magatartásukkal, felelős gondolkodásmódjukkal, cselekedeteikkel érdemesek az Üzleti Etikai Díjra.
A főszerkesztő asszony szólt arról is, hogy az alapítás óta kibővült az etikusan működő vállalat jellemzője. Ma már csak olyan vállalat kaphatja meg a díjat, amely megpróbálja a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében átalakítani termékét, szolgáltatását, üzleti és emberi szempontjait, akár a közvetlen profitérdekei ellenében is. Ez az elvárás a díjazottakkal szemben az előző években még nem volt érvényesíthető. Az üzleti élet azonban mára elérte azt a tudatosságot, melyben természetese módon jelen vannak a Földünk élhetőségének fenntartása érdekét szolgáló tettek, cselekedetek.

Kisvállalat kategória: Hajtás Pajtás Futárszolgálat

A Hajtás Pajtás Futárszolgálat (Hajtás Pajtás Kft.) 1993 végén alakult. Tulajdonosai testvérek, zenészek. 2006-ban árbevételük 404 millió forint volt, a dolgozói létszám pedig 150 fő.
A biciklis futárszolgálat mára piacvezető. Futárjai évi kétmillió kilométert tekernek, ami alatt az ő számításaik szerint százötven tonna üzemanyagtól mentesül Budapest. Mert a küldeményeiket nem autón, benzin felhasználásával szállítják. A fiatalemberek mélyen elkötelezettek a környezetvédelem iránt. Térítésmentes szárazelem-visszagyűjtési rendszert működtetnek ügyfeleikkel. Több mint két tonna súlyt nyom már a szelektív hulladékudvarba szállított elem. A KVM Zöld Generáció Díját kapták meg érte. A csak egy oldalon használt irodai papírokat összegyűjtik, és óvodásoknak viszik el, elektronikus hulladékokat e-bontókba szállítanak, de gyűjtenek minden mást is. Hirdetési felületeiket (hátizsák) csak környezetkímélő termékek hirdetésére adják át. 
Dolgozóiknak, melyek mindegyike bejelentett (ami nagyon nagy szó ebben a szakmában, s természetesen versenyhátrány okozó árnövelő hatású), Hajtás Pajtás sport- és szabadidős egyesületet tartanak fenn. Alapvető szerepük van a környezetkímélő kerékpározás népszerűsítésében. Ők indították be a Critical Mass Budapest mozgalmat, szerepet játszottak a kerékpáros miniszteri biztosi poszt létrehozásában stb., ügyfeleik megbecsülésében élenjárnak. Ügyfélgondozásuk a becsületességen, a megbízhatóságon és a lelkiismeretességen alapszik Kiszámítható árpolitikát folytatnak, tekintettel vannak ügyfeleik érdekeire. Munkatársaikról baráti, családi alapon gondoskodnak. Minden utcai futár javára baleset- és életbiztosítást kötnek, valamint felelősségbiztosítást finanszíroznak. Kötelezik őket a bukósisak viselésére. Pihenőidő adása, toleráns magatartás, a bajba jutottak felkarolása stb. jellemző a munkavállalóikkal szembeni magatartásukra. A Hajtás Pajtásnál lényegesnek tartják, hogy a nagy árverseny ellenére minden dolgozójukat alkalmazásban foglalkoztassák.

Nemzeti vállalat kategória: Csiki-Bege Cégcsoport

A kisteher-járművek forgalmazásával és ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó cégcsoport 7,5-9 milliárd forint árbevételű. Dolgozói létszáma 170 fő.
A családi vállalkozás vezetője, a tulajdonos dr. Csiki-Bege Lajos szerint egy cég tulajdonosának nagy a felelőssége abban, hogy hónapról hónapra biztosítsa munkavállalóinak és azok családtagjainak az egzisztenciáját. A cégcsoport fejlesztéseit mindig a zöldenergiák felhasználása és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése jellemezte. Büszkék a magas minőségügyi integrált rendszerükre. A cégcsoport nagyon ügyel arra, hogy olyan garanciákat adjon az általa forgalmazott és felépített termékeire, melyek hosszú távra biztonságot nyújtanak az ügyfeleiknek. Az M3-as autópálya mellett felépített központjukban és Óbudán felépült autóplazájukban kevesebb a gázszámla, mint egy családi házban. Az energiatakarékosság, a zöld energiák, alternatív energiák használata a cég alapfilozófiája. A veresegyházi fogászati centrumtól a 167 lakásból álló mintalakóparkjukig minden épületük a zöldenergiák melletti elkötelezettség jegyében épül. Szemléletük és megoldásaik mintául szolgálhatnak a többi vállalat számára. A Cégcsoport jelen van az egészségügy területén is. Támogatáspolitikája is az egészségügyre koncentrálódik.
Az 1990-ben betéti társaságként indult győri családi vállalkozás ma már országos kiterjedésű céggé nőtte ki magát, ám maradt családi vezetésű. Villanyszerelés, villamosipari berendezések gyártása, köz- és díszvilágítás korszerűsítése stb. a fő tevékenységi köre. 2006. évi árbevétele 4,25 milliárd forint volt.

A Vill-Korr Hungária Kft. privatizáció és más külső segítség nélkül, a szó szoros értelmében a nulláról indult. Ma már tendereket, pályázatokat nyernek szerte az országban, és nevük, munkáik nem csupán a megyében és a régióban, de a fővárosban és az ország legtávolabbi szegletében is elismert szakmai védjegy. Büszkék arra, hogy mindezt úgy sikerült megvalósítaniuk, hogy közben végig a szabályos utat járták. Kiemelt adózók: adóforintjainkkal évről évre egyre nagyobb mértékben támogatják Győr városát. Munkahelyet teremtettek, ahol jelenleg közel 100 főt foglalkoztatnak. Mivel megtehetik, munkával és pénzzel segítik mindazon törekvéseket, melyeket arra érdemesnek találnak: egyházi és sportlétesítmények villamos szerelési munkáit végzik társadalmi munkában, műemlék épületeket újítanak fel, iskolákat, szakképzéseket támogatnak. 
Segítésük listája igen hosszú. Segítenek, ahol lehet, mert úgy gondolják: a siker kötelez! A munkatársaik iránti figyelem, gondoskodás példaértékű, juttatási rendszerük nyugat-európai színvonalú. Rendkívül jó üzleti híre van a cégnek, partnereivel, ügyfeleivel korrekt, és jellemzője a minőség. (Például az AUDI Hungária beszállítója annak beindulása óta). Sikeres tevékenységét a szakmában és a régióban számos díj – közöttük a Pro-Urbe Győr Díj – fémjelzi. Az egyik legfontosabb feladat számára a környezet védelme. Környezetközpontú irányítási rendszerrel rendelkezik, de emellett egy energiabefektető céget is létrehozott, megújuló energiaforrások projektberuházására.

Nagyvállalat kategória: Magyar Telekom Nyrt.

A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója. A vezetékes távbeszélő-, adatátviteli és értéknövelt szolgáltatások széles körét nyújtja, Magyarország vezető mobilkommunikációs és internetszolgáltatója. A Magyar Telekom Csoport alkalmazottainak száma – a 2006. december 31-ei zárólétszám szerint – 12 462 fő. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21 százalék) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona, míg a részvények 40,79 százaléka nyilvános forgalomban van.
A vállalatcsoport Fenntarthatósági Stratégiával rendelkezik, aminek célja a társadalmi és környezeti érdekek érvényesítése a vállalat üzleti folyamataiban. Az Üzleti Magatartási és Etikai Kódex kiegészíti a Deutsche Telekom Csoport – így a Magyar Telekom Csoportnak is – minden egyes tagjára alkalmazandó Működési Kódexet. A csoport tevékenységének a gerincét a legmagasabb szintű etikai elvek és normák iránti elkötelezettség képezi. A vállalatcsoport a nemzetközileg elismert szociális standardokat nemcsak munkavállalóival szemben, hanem a szállítókkal, üzleti partnerekkel és harmadik személyekkel kötött üzletekben is betartja. 
A Dimenzió Egészségbiztosítón keresztül támogatja alkalmazottai egészségmegőrzését (vállalati hozzájárulás), finanszírozza a különféle szűréseken való részvételüket. A fenntarthatósági, vállalati felelősségvállalási kérdéseinek megvitatására a évente kétszer találkozót szervez, ahol az európai tagvállalatok mindegyike képviselteti magát. 2006-ban ezt a találkozót a Magyar Telekom szervezte. A sokszínűség elvének motiválása érdekében a Deutsche Telekom évente pályázatot hirdet a tagvállalatai között. A Sokszínűség Díjat 2007-ben a Magyar Telekom nyerte el. Az ügyfelekkel szembeni etikus viselkedés a vállalatcsoportnál kiterjed a tartalomszolgáltatás etikai kérdéseire, az érzékeny csoportok védelmére, az internetbiztonságra, az oktatásra, az ügyfélkapcsolatok ápolására, a speciális csoportok igényeinek figyelembevételére, a termékfelelősségre, az adatvédelemre, a marketingkommunikációra és az ügyfelek igényeinek megfelelő adatszolgáltatásra. A vállalat hosszú ideje kiemelt figyelmet fordít a környezet védelmére. 
2002 óta csoportszinten, minden tagvállalatra kiterjedő környezetvédelmi koordináció működik, amelynek vezérelvét a Csoport Környezetvédelmi Politika foglalja magában. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a Vállalati Fenntarthatósági Csoport látja el. A Magyar Telekom vezetésével indult az a nemzetközi együttműködés a WWF és az ETNO között, melynek keretében elkészült a Klímavédelem Fénysebességgel című roadmap. A kiadvány arról szól, hogy miként csökkenthetjük a CO2-kibocsátást Európában akár évi 50 millió tonnával az infokommunikáció segítségével. A Magyar Telekom Csoport az elmúlt évben 1,3 milliárd forint támogatást nyújtott alapítványoknak, egyesületeknek. Ennek egyik (jelentős) része intézményi mecenatúra keretében kulturális és oktatási intézmények fenntartására fordítódott, másik része pedig A Magyar Telekom Hozzáad program pénzadomány-pályázati rendszerén keresztül különböző konkrét célok megvalósítására, civil szervezetek munkájának támogatására.

A zsűri különdíjasa: Számalk Oktatási és Informatikai Zrt.

A Számalk negyvenéves múltra visszatekintő cég. Éves forgalmának nagyságrendje 1,9 milliárd forint. Két magánszemély meghatározó tulajdonosa van, valamint 123 főállású munkavállalója és számos szerződéses oktatója. Fő tevékenysége: informatika és a közgazdaságtan oktatása, informatikai fejlesztés.
A társaság Közép-Európa egyik legnagyobb oktatási magánintézménye: évente több mint 10 ezer hallgató fordul meg benne. Mint oktatással, szak- és továbbképzéssel foglalkozó vállalat, a saját munkaerőinek a képzésére is nagy hangsúlyt fektet. Fontos számára a képzett, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársak megtartása, így kollégáikat a nyugdíjkorhatár elérése után is szívesen foglalkoztatják. Az esélyegyenlőség területéről a cég mindennapjainak része: a nők és a nyugdíjas korú munkavállalók aránya, az akadálymentesítés, illetve a távoktatás és e-learning. A cég alkalmazottainak egészsége és munkakörülményei iránt nagy a figyelem. Az épületen belül kialakítottak egy edzőtermet, amelyet minden munkatárs korlátlanul használhat. Munkájuk színvonalát számos elismerés, díj elnyerése fémjelzi. 
A Számalk Zrt. odafigyel arra, hogy mind székhelyén, mind telephelyein az épületekhez tartozó zöld részek ápoltak, rendezettek legyenek. Elsősorban a papír- és energiafelhasználás csökkentésére helyezik a hangsúlyt működésük során: minthogy elsősorban informatikai oktatással foglalkoznak, lehetőségeikhez mérten kevés papírt használnak. Az ügyintézés, adminisztráció folyamatában, ahol csak lehetséges, szintén mellőzik a papír felhasználását, többek között ezt a cél szolgálja az utóbbi években bevezetett elektronikus vállalatirányítási rendszerük, valamint az elektronikus iratkezelő rendszerük is. A képzések számítógépen folynak, gyakran a tananyagot is elektronikusan kapják meg a hallgatók. Így azonban az energiafogyasztás nő, hiszen a gépek árammal működnek. A probléma megoldása érdekében modern, kis fogyasztású gépekkel fejlesztik gépparkjukat. A Számalk Zrt. emellett nem pusztán az oktatási feladat elvégzését tekinti hivatásának, hanem azt is, hogy lehetőséget biztosítson az élethosszig tartó tanulásra. Célja, hogy az információs társadalom építésének, fejlesztésének aktív részese legyen a nem hagyományos oktatási formák alkalmazásával.

Ez a cikk független sajtó megjelenés

A cikk szerint a Hajtás Pajtás vezetői 2015-ben Radó Dezső Díjat kaptak a teherszállítás környezetszennyezésének csökkentéséért. A díjat a Levegő Munkacsoport és a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja adományozta azoknak, akik kiemelkedően sokat tettek a fenntartható városi szállításért. A Hajtás Pajtás több millió küldemény környezetbarát kiszállításával és teherbiciklis fejlesztéseivel jelentősen hozzájárult Budapest levegőjének védelméhez.

A cikk független megjelenés

A cikk arról számolt be, hogy a Hajtás Pajtás a korábbi nehézségek után stabilizálni tudta működését és újra növekedési pályára állt és részt vesz az ökologisztikai szolgáltatások fejlesztését finanszírozó Cyclelogistics Ahead nevű uniós projektben.

A cikk független megjelenés

Összefoglaló a cikkről: A Metropol most megkérdezte az autósokat, a bicikliseket, valamint az autóklub és a kerékpáros-szövetség elnökeit, mit gondolnak a fővárosban gyakran erőszakkal összekényszerített két- és négykerekű-tulajdonosok közti ellentétről, és arról, ki hogyan javítaná a közös közlekedésen.

Itt a nagy autós-biciklis vita!

Kürti Gábor a  Magyar Kerékpáros Klub elnöke és a Hajtás Pajtás cégvezetője: Csak az segítene, ha szigorúbban büntetnének a rendőrök
„Szerintem nincsenek „autósok” vagy „bringások”, sokan az egyik nap autóban ülnek, másik nap biciklin, ahogy én is” – foglalta össze véleményét a Metropol kérdésére Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, aki szerint nincs semmilyen összefüggés a szabálytalankodások száma és a közlekedési eszköz között, szerinte ugyanúgy szabálytalankodnak a bringások, az autósok vagy épp a gyalogosok.

„Ezek emberi tulajdonságok: nem tiszteljük egymást a közlekedésben” – magyarázta az elnök. – „Én úgy látom, hogy azokat a szabályokat tartják be az emberek Magyarországon, aminek kockázata van. Nem azért hajt valaki 130 helyett 150-nel az autópályán, és nem azért megy át biciklivel vagy gyalog a piroson, mert nincs tisztában a szabályokkal, hanem mert úgy dönt, hogy felülbírálja azokat. Szerintem csak az fog segíteni, ha Budapesten szigorúbban fognak büntetni a rendőrök.”

Kürti Gábor ugyanakkor nem a fővárosi kerékpárfejlesztésektől várja a változást, mivel szerinte maga a közlekedési morál ettől nem fog javulni.

„Esetleg akkor lesz kevesebb a baleset, ha úgy lesznek kialakítva az utak, hogy csökkentsék a figyelmetlen vagy szabálytalan járművezetők okozta kockázatot” – mondta a Magyar Kerékpárosklub elnöke. A kerékpáros KRESZ-vizsgát Kürti Gábor is fontosnak tartja. „Azt, hogy mindenkinek legyen KRESZ-vizsgája, már el is értük. Révész Máriusz javaslatára már 12 éves kortól – tehát amikortól az ember főútvonalra mehet biciklivel – minden általános iskolás tankönyves KRESZ-oktatásban részesül, és nemsokára kötelező vizsgát is tesznek majd” – mondta az elnök. A biciklis rendszámnak viszont nem látja értelmét, mivel az egyrészt nem fog látszani, másrészt az adminisztrációs költsége egy vagyon lenne, ami – különösen vidéken – nagy felháborodást keltene. Európában utoljára Svájcban volt ilyen, de azt is visszavonták legalább húsz éve.

Dr. Kovács Kázmér: Kerékpáros KRESZ-vizsgára és átgondolt bicikliutakra van szükség.
Az autósok képviseletében dr. Kovács Kázmér ügyvédet, a Magyar Autóklub Jogi bizottságának elnökét kérdeztük arról, hogy mi okozza a legtöbb súrlódást a az autós–biciklis együttélésben.

„Sokan alapvető szabályokkal sincsenek tisztában. Például, hogy az autóbuszsávban nem szabad a kerékpárosnak közlekednie, vagy hogy lakott területen kívül a főútvonalról balra kanyarodni a kerékpárral közvetlenül nem lehet, hanem le kell szállni a kerékpárról, vagy pedig a keresztező útvonalra be kell hajtani, és úgy lehet keresztezve a balra kanyarodást ténylegesen végrehajtani” – sorolta a példákat Kovács.

„Éppen ezért, és persze azért is, hogy másokat ne sodorjanak bajba, fontos lenne, hogy alaposabb szabályismerettel rendelkezzenek” – magyarázta az elnök, aki szerint a kerékpárosok oktatása és a KRESZ-szabályok szélesebb körű ismertetése abszolút indokolt lenne. Éppen ezért támogatják az iskolai kötelező kerékpáros-oktatást, és az azt követő kisebb vizsgát. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta: mindez leginkább a biciklisek érdeke, hiszen ők a legvédtelenebbek a balesetek során, így igen nagy veszélyben vannak.
„Ami pedig a kerékpáros-városfejlesztést illeti, fontos lenne figyelembe venni, hogy ne feltétlenül a főútvonalakon létesítsenek kerékpárutakat. Ezek számára meg kellene keresni azokat a széles gyalogjárdákat, ahol a kerékpárutak és a gyalogosforgalom biztonságosan együtt vezethető” – fejtette ki dr. Kovács Kázmér.

A biciklik rendszámmal történő ellátása viszont szerinte nehezen lenne megvalósítható, mivel a kerékpárok száma és az ezzel kapcsolatos adminisztráció egyaránt aránytalan többletterhet jelentene a bringásoknak és a hatóságoknak is.

A jövőben kötelező lehet az iskolásoknak a KRESZ-vizsga

Idén is vizsgázhatnak közlekedési ismeretekből az általános iskola felső tagozatosai – erről az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos beszélt még áprilisban. Révész Máriusz hozzátette: civil szervezetekkel együttműködve, külföldi példákat is figyelembe véve készítették el a Közlekedő kisokos munkafüzet című kiadványt, amelyet a korábbi évekhez hasonlóan eljuttattak a felső tagozatosokhoz. Tavaly 97 ezer diák vizsgázott, és a kormánybiztos célnak nevezte, hogy a jelenlegi önkéntes vizsga a jövőben a tananyaggal együtt kötelező része legyen a közoktatásnak.

A cikk többi részét olvasd a neten: https://metropol.hu/aktualis/2022/09/karacsony-biciklisek-kerekparsav-autosok-kovacs-kazmer-kurti-gabor-seo

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Rövid összefoglaló a cikkről: A riport olyan budapestieket mutat be, akik a kiköltözési hullám és a nagyvárosi nehézségek ellenére is a főváros mellett döntöttek. Megszólalnak idős barátnők, akik a belvárosi élet pezsgését élvezik, valamint Kürti Gábor, aki a kerékpáros közlekedésen keresztül talált mély kapcsolatot a várossal.

„Szerelmes  vagyok Budapestbe” Főváros Imádók Társasága

Szmog, zajszennyezés, a vírushelyzettel járó bezártság – néhány tényező azok közül, amelyek egyre többeket sarkalltak arra, hogy összepakolják a lakásukat, és meg se álljanak, amíg el nem hagyják a vörös átlóval áthúzott Budapest-táblát. A nagyvárosi élet ellen szóló érvek dacára viszont még mindig akadnak, akik, köszönik szépen, nem kérnek a vidéki idillből, ők tökéletesen boldogok a fővárosban.

Szerda este a társaságnál meredek a mosolyom kijelzőjére. Húszas éveik elején járó barátaim közül alig akad, aki egy órán belül a belvárosba csábítható egy pohár borra és egy jó beszélgetésre. Közülük már többen kiköltöztek Budapestről. Van, aki az anyós küszöbén vágyódott vidéken élő családja közelségére, más erdők-mezők közepére képzelte el a jövőjét.

Nemcsak az egyéni tapasztalat, a KSH adatai is a dezurbanizációs tendenciát támasztják alá. A főváros a kilencvenes évekig mágnesként vonzotta az egyetemistákat és a pályakezdőket, azóta azonban egyre csökken Budapest lakossága, a harminc év alatti 260 ezer fővel lettünk kevesebben. Ráadásul az elmúlt években a járványhelyzet, a kormány családtámogatási intézkedései és a távmunka térhódítása is vonzóbbá tette a vidéki életet.

Félelmetes a folyamat. Égető kérdés foglalkoztat: vajon kik azok, akik mégis teljes szívvel döntöttek Budapest mellett mind a mai napig?

KÁVÉHÁZ A CUKI NÉNIKHEZ

– Minket itt úgy hívnak, hogy a cuki nénik – nevet Mari. A hosszanti csíkos tapéta, az ovális dohányzóasztalra terített csipketerítő a századelő hangulatát idézi a Paulay Ede utcai kávézóban, ahol a hetvenes éveikbe lépő barátnők minden szerdán összegyűlnek.

– Az utcába járunk tornázni, utána ide jövünk beszélgetni – mondja Beatrix, és a talpas poharak köré letelepedett csapat felé bök. A baráti kör a nyolcvanas években alakult, Budapest valaha volt legzsúfoltabb időszakában, amikor több mint kétmillió lakója volt a városnak.

– Esténként az Átriumba jártunk, a Royalba is beültünk – meséli Judit. – Nem volt pénzünk, ezért az asztalra kikészített kenyeret ettük, megszórtuk sóval meg paprikával, közben mindent kitárgyaltunk.

– Akkoriban nagy családi életet éltünk – mondja Eszter. – Házibulikat is tartottunk. Táncoltunk, beszélgettünk, zálogosdit játszottunk.

– Például meg kellett csókolni valakit – kuncog Mari.

A barátnők a mai napig kihasználják a nagyváros nyújtotta lehetőségeket, moziba, színházba járnak. Eszteren és Krisztinán kívül mindegyikük tősgyökeres budapesti.

– Azonnal otthon éreztem magam Pesten, rettenetesen vonzott a pezsgése – mondja Krisztina, aki az egyetem miatt érkezett anno Balatonfüredről a fővárosba. Kérdezem őket, gondoltak-e valaha arra, hogy vidékre költözzenek. Mind a fejüket rázzák. Azt mondják, a város iránt érzett múlhatatlan szeretetet az élénk kulturális életen túl Budapest szépségétől sem lehet elválasztani.

– Ha végigmegyek a pesti rakparton, és átnézek a túloldalra – mosolyodik el Edit –, azt gondolom, megunhatatlan a látvány, igazi csoda.

A VÁROSLAKÓ FELELŐSSÉGE

A Deák Ferenc tér nyüzsgő hangyaboly, munkába igyekvők százai rajzanak ki a metróból. Szakállas férfi kerekezik közben. Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás egykori cégvezetője, a Magyar Kerékpáros Klub elnöke érkezik a találkozóra, hogy megmutassa, ő hogyan szeretett bele a városba.

– Engem bárhol lerakhatsz Budapesten, tudni fogom, hol vagyok. Mindenkinek azt mondom, ha szeretné megismerni a várost, üljön biciklire – magyarázza, miután elhelyezkedem a kerékpár dobozában, és nyakunkba vesszük a Kiskörutat.

Gábor született budapesti, de azóta érzi igazán magáénak a várost, amióta biciklis futárként kezdte felfedezni.

– A rakpartot szeretem a legjobban – mondja, ahogy elsuhanunk a Víziváros folyóra néző házai, a tetőn ringató hajók, a tavaszi napsütésben andalgó járókelők között. Gábor az egyesülettel sokat küzdött azért, hogy megmaradjon a folyó menti kerékpárút, harcoltak a kiskörúti és nagykörúti kerékpársávokért, valamint a Bubi bevezetéséért is, de szerinte azért még mindig van hová fejlődnie a fővárosnak.

– Ha valami nem jó, tenni kell érte, hogy megváltozzon. Egy város olyan, mint egy részvénytársaság, mindenkinek van benne egy kis résztulajdona, amiért felel.

Az Andrássy útról lekanyarodva egy játszótérrel, szökőkúttal berendezett, gyerekzsivajtól hangos parkban pihenünk meg.

Gábor egy 18. kerületi családi házban él, elárulja, a karantén idején szívesen tett-vett parányi kertjében, ennek ellenére sosem tudná elhagyni Budapestet. – Szerintem mindenkinek abban a városban kell laknia, ahol dolgozik – szögezi le. – Nem tartom felelősségteljes döntésnek, hogy azért költözünk ki a városból, hogy közelebb kerüljünk a természethez, közben meg tönkretesszük azzal, hogy miattunk erdőket parcelláznak fel, vagy hogy minden reggel kocsiba ülünk.

(A riport folytatódik, ha érdekel olvasd tovább itt.)

Ez a cikk független sajtó megjelenés

Összefoglaló a cikkről:
A cikkben Sinka Károly mesél a Hajtás Pajtás indulásáról, amely 1993-ban két zenész vállalkozásából nőtt ki mára országosan és nemzetközileg is ismert futárcéggé. Felidézi a kezdeti nehézségeket, amikor még ismeretlen volt a bringás futárszolgálat Budapesten, és a város sokszor kétkedve fogadta őket. Beszél a futárokból kialakult erős közösségről, majd a cég fejlődésével járó professzionalizálódásról és szabályokról. Kitér a gazdasági válság okozta visszaesésre, valamint a fekete konkurenciával folytatott küzdelemre is. A Hajtás Pajtás szerepét hangsúlyozza a budapesti kerékpáros közlekedés elterjedésében és a nemzetközi futáréletben való aktív részvételben.

„Nekem ugyanúgy haver a futárújonc, ha jó fej, mint a cégtulajdonos”

Sinka Károllyal vagyis Sinyával beszélgettünk

Az elmúlt 20 évben egy igazi „világcég” nőtt fel itt a városban a szemünk láttára. Kétszemélyes családi vállalkozásból indult, most közel százan dolgoznak együtt. Beszélgetőpartnerünk Sinya, Sinka Károly, a Hajtás Pajtás egyik ügyvezető igazgatója (kettő van, a másik Kükü, Kürti Gábor), aki 1995-ben állt be a céghez, azzal a szándékkal, hogy pár hónapig marad, összeszed egy kis pénzt. Itt ragadt, és végigjárva a ranglétrát – futár volt, majd diszpécser, aztán irodavezető – ügyvezető igazgató lett. Közben átalakította a várost is.

Hogyan kezdődött?

A Hajtás Pajtást 1993-ban alapította egy zenész testvérpár, Tóth Zoltán és Géresi László. A mai napig ők a tulajdonosok. Akkor szobafestésből éltek, épp nem volt munkájuk. Valaki hazajött Svájcból, és mesélt egy Zürichben működő kerékpáros futárszolgálatról. Jó ötletnek tűnt, szereztek két kerékpárt, nyomtattak szórólapot és belevágtak családi vállalkozásként. Azt lehet mondani, hogy a vaksötétbe csaptak bele, akkoriban ez teljesen ismeretlen dolog volt, még bringás sem volt Budapest utcáin.

Honnan szereztek ügyfeleket?

Eleinte szájról szájra járt a hír. A haverok adták az információt, mindkettőjüknek kiterjedt kapcsolati hálója van, rengeteg ismerőse az alternatív rock zenész és underground körökben. Mindenki őket hívta. Később az dobott a Hajtás Pajtáson, amikor bekerültek egy fordító irodán keresztül olyan nemzetközi reklámügynökség magyar leányvállalatához, akik Amerikában és a világ nagyvárosaiban biciklis futárszolgálatot használtak.

Milyen volt a fogadtatás a városban?

Eleinte, amikor becsöngettünk, hogy itt a Hajtás Pajtás, az emberek röhögőgörcsöt kaptak már a név hallatán, amikor meg meglátták, hogy tényleg kerékpárral közlekedünk, akkor nevettek igazán, kérdezgették, ti mit akartok ezzel. Mi, akik benne voltunk, tudtuk, hogy ez jó, ez gyors, hogy ez olcsó, de le kellett döntenünk azt a falat, hogy amikor az ember ránéz egy biciklis futárra, ne a nevetés legyen a reakció. Abban az időben a futárok nem úgy néztek ki, mint most, amikor egyenruha, bukó, szuper táska a jellemző, hanem mindenki abban futárkodott, amiben tudott. Én az első telemet pufi dzsekiben és farmerban nyomtam le. Dolgoztunk, és bebizonyította mind az üzlet, mind a város, hogy a biciklis futár alkalmas erre a munkára, sőt jobb, mint bármi más.

Honnan lettek munkatársak?

Mindenhonnan jöttek az ország egész területéről, egyetemisták, akik halasztottak, vagy akik végeztek, de nem tudtak elhelyezkedni, jött haver, zenész. Régebben főleg a baráti társaságból, ma már azonban tényleg mindenhonnan jönnek.

A futárok közösségéből egy szubkultúra jött létre, hogyan történt ez?

Magától alakult ki. Munka után is együtt maradtunk, együtt sportoltunk, együtt zenéltünk, együtt utaztunk. Napi huszonnégy órában, heti százhatvannyolcban, évi háromszázhatvanöt napot éltünk. Együtt jártunk bulizni, a városban elterjedt, hogy az a jó buli, ahol megjelennek a futárok. Sokan csapódtak hozzá ehhez a szubkultúrához, mindenki hozta a haverjait, az én barátaim is csatlakoztak. Kialakult egy kemény mag.

Miben különböztek a város közösségétől?

Döntően semmiben. Annyiban, hogy mindig együtt voltunk, és pluszként hozzájött, hogy mi bringával is jártunk. Aztán a kétezres évek közepére ez a szubkultúra jelleg megszűnt. Már nem lehet mondani, hogy a kerékpározás különleges lenne. Rengetegen bringáznak a városban.

Azt azért nem lehet mondani, hogy a cég konszolidálódott?

De. Egy kicsit igen. Azért is ilyen sikeres a vállalkozás. Ahogy a cég fejlődött és egyre nagyobbak lettünk, egyre több embert kell koordinálni, szabályokat kellett hozni. Ezeket a szabályokat be is kell tartatni.

Milyen szabályokat?

Olyasmiket, nem szabad késni, bukót kell hordani. A cég vezetői is tizenöt évvel idősebbek lettek, már nem gondolkoznak olyan fiatalos lazasággal. Mindent jobban átgondolnak, kisebbek lettek a határok. Felelősségteljes döntéseket hoznak. Lehet azt mondani, hogy a hőskorszak, amiben mindent lehetett, elmúlt. A kapitalista gazdaság megköveteli, a tapasztalat lehetővé teszi az érett, átgondolt, bölcs hozzáállást, hogy jól menjen a cég. A futárnak is az a legjobb.

A családias jelleget sem őrzi már a vállalat?

A baráti légkör megmaradt, de nem úgy, mint a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején. Manapság is szervezünk táborokat, vannak zenekarok. Az elég jó, hogy a futárok bejelentett alkalmazotti jogviszonyban vannak, fizetett szabadságot kapnak, adott esetben betegállomány illeti meg őket. Megpróbálunk bármiben segíteni, arra törekszünk, hogy a lehetőségekhez képest ez jó munkahely legyen. Fontos, hogy jókedvű emberek dolgozzanak, akkor a munka is jól megy.

Mennyi munkatársa van most a Hajtás Pajtásnak? Hogyan dolgozik egy futár?

Most nyolcvan körül vagyunk. Úgy mondjuk, hogy mindent el tudunk vinni, ami a hátizsákba belefér, nagyjából 10-15 kilogramm súly még biztonságos, bár futára válogatja, de az ügyféllel mindent megbeszélünk. Leggyakrabban dokumentumokat szállítunk, céges hivatalos levelezés továbbításával bíznak meg minket.

Vannak a futárok számára nehezebb időszakok, például az időjárás befolyásolhatja a munkát?

Nagyon profi védőruháink vannak ahhoz, hogy például a hideg ne okozzon gondot. Egy évben talán nettó tíz olyan nap van, amikor hátráltat minket az időjárás, amikor igazán nagy hó esik, vagy egész napos ónos eső, de tudjuk, hogy novembertől februárig tél van, és erre fel tudunk készülni.

Egész Budapestet képesek lefedni?

Már nagyon régóta az egész várost lefedi a futárszolgálat, most már országosan is van terítésünk, sőt már Európába is szállítunk különböző módokon, van autónk is, cargo rendszerben is dolgozunk, és vannak külföldi partnereink is.

Töretlen volt a növekedés, vagy adódtak nehezebb időszakok is?

A világválság minket is érintett, mert az ügyfelek kénytelenek voltak költségeiket visszavágni, és például pont a futárszolgálatokra szánt költségeket csökkentették. A megrendeléseink egy része egyszerűen eltűnt. Megvoltak az eszközeink, az infrastruktúra, béreltük az irodát, megvoltak a diszpécserek, telefonok, minden rendszer, számítógépek, és egyszer csak kevesebb megrendelés jött be. Volt nagyon rossz két évünk.

Mit tudtak csinálni?

Elbocsátottunk, kisebb irodába költöztünk, összehúztuk magunkat, fizetést csökkentettünk, mindent megpróbáltunk, amit lehetett.

Túljutottak ezen?

Most már megállt a csökkenés, már nem vagyunk veszteségesek, de fejlesztgetni még nem nagyon tudunk.

Létezik jelentős konkurencia?

A legnagyobb konkurenciánk a fekete és a szürkegazdaság. Több futárcég dolgozik feketén, ezért olcsóbb tud lenni, és a dolgozóinak látszatra magasabb fizetést képes adni, bár ebben az esetben nincs számukra fizetett szabadság, betegállomány, biztosítás.

Hogyan tervezik a jövőt, esetleg hosszú távon?

Megpróbálunk évről évre eggyel jobbnak lenni, de a magyarországi jelen gazdasági helyzetben nehéz tervezni. Lehet tervezgetni, de felelősségteljesen körülbelül egy évet tudunk belátni. Fejlődési irány lehet az elektromos teherbicikli, most dolgozunk az igényfelmérésen, és az látszik, hogy nagy igény lenne rá, és jó is lenne, de elég drága ahhoz, hogy csak úgy beleugorjunk. Foglalkoznunk kell a dologgal, mert nagyon hasznosnak tűnik. A teherbírása 100 kilogramm, egy töltéssel – hajtásrásegítéssel – 150 kilométert tud menni, egy nyomtávú, tehát jól használható közlekedési dugóban is. Nem befolyásolja az emelkedő vagy az ellenszél.

Terveikben továbbra is fontos szempont az ökologisztika?

A Hajtás Pajtásnak mindig is nagyon fontos volt a környezetvédelem, de szerencsés egybeesés, hogy a környezetbarát megoldások nagy része nagyon költséghatékony is. Átgondoltan és okosan csináljuk, nem ugrunk bele felelőtlenül drága dologba csak azért, mert az nagyon „zöld”, de nem csinálunk valamit csak azért, mert nagyon megéri, ha káros a környezetre.

Milyen hatással volt, van a Hajtás Pajtás a városra?

Egyértelmű az összefüggés a Hajtás Pajtás és a kerékpáros közlekedés elterjedése, népszerűvé válása között. Éveken keresztül szerveztük munkatársammal, Kürti Gáborral együtt, rengeteg civil és önkéntes segítségével a Critical Mass nevű rendezvényt, amely népszerű kerékpáros felvonulás volt, melyen minden évben kétszer több ezren vettek részt. Az egész város megváltozott, rengeteg a bringa, és sokkal biztonságosabb a közlekedés a kerékpárosok számára.

Milyen a Hajtás Pajtás kapcsolata a világ futárcégeivel?

Részt veszünk a kerékpáros futárcégek részére szervezett Európa- és világbajnokságokon. Sőt mi is rendeztünk 2001-ben világbajnokságot, és 2011-ben Európa-bajnokságot itt Budapesten. Ezeken a rendezvényeken számít a teljesítmény és a komoly fizikai munka, de a legfontosabb, hogy a futárok találkoznak a világ minden tájáról és buliznak egy jót. Ez általában egy hosszú hétvége. Nagyon jó érzés, hogy míg régebben értékes tapasztalatokat szereztek itt munkatársaink, ma már mi szolgálhatunk a tapasztalatainkkal másoknak. Világszerte elismert kerékpáros futárcég lettünk.
Ez a cikk független sajtó megjelenés

Összefoglaló a cikkről: Egy interjú, amelyben Kürti Gábor a budapesti bringás futárkodásról és annak mindennapjairól beszél. Elmondja, hogy a Hajtás Pajtás Futárszolgálat 1993-ban indult, és az egyik első, valamint legnagyobb kerékpáros futárcég lett Budapesten. A futárkodás nemcsak munka, hanem életforma is. Kürti szerint egy év aktív futárkodás után már igazán otthon érezheti magát az ember a városban, hiszen a futárok nap mint nap bejárják a várost, és így nagyon jól megismerik Budapest utcáit.. A Hajtás Pajtás közössége emellett a kerékpáros kultúra és a környezetbarát közlekedés népszerűsítésében is fontos szerepet játszik.

Ez a cikk független média megjelenés

Rövid összefoglaló: A Hajtás Pajtás egy budapesti futárszolgáltató cég, amely 1993 óta működik, és a gyorsaság és a környezetvédelem érdekében elsősorban kerékpárral szállít küldeményeket.
A Hajtás Pajtás különlegessége, hogy bringásbarát szemlélettel dolgozik, de szükség esetén autót is használ, és aktívan hozzájárul egy élhetőbb, kerékpáros város kialakításához. A cégnél családias, közvetlen hangulat jellemző, ahol mindenki futárként kezdi, és fontos érték a jófejség és az együttműködés…

A cikk független megjelenés