A Biciklis futár

Összefoglaló a cikkről: A cikk bemutatja a biciklis futárok világát, akik a modern kommunikáció ellenére továbbra is fontos szerepet játszanak a gyors dokumentumkézbesítésben. Magyarországon az egyik első ilyen szolgáltatás a Hajtás Pajtás volt, amelyet 1993-ban alapítottak, és rövid idő alatt ismert szereplője lett a budapesti futárpiacnak. A történet a futárok kemény munkáját, különleges életmódját és a szakmán belüli összetartást is bemutatja

A biciklis futár
Gyors, pontos, megszállott

Ma már majdnem mindent telefonon, faxon és e-mailben intézünk, de azért van az üzleti életben nem egy olyan irat vagy egyéb dokumentum, amit hagyományos módon, időben kell eljuttatni partnerünknek. Ebben segítenek a futárok, akik autóval, motorral – vagy éppen biciklivel – vágnak neki az útnak. Amerikában mindennaposak, hazánkban azonban még ritkaságnak számítanak a kerékpáros futárok. Budapesten már egyre gyakrabban bukkannak fel az autók között – vagy a járdán – életveszélyesen szlalomozó fiatalok, akik viszont a rendszeres dugókban garantáltan a leggyorsabbak.

A biciklis futár igazi nagyvárosi jelenség. Persze még véletlenül se Jacques Tati kedves, de kissé ütődött Hulot úrjára gondoljunk. A futár Amerikában már több mint egy évszázada szerves része a városok utcáinak. A kilencvenes évekre kultikus figurákká váltak a rosszul fizetett, kockázatos foglalkozást űző biciklis futárok. A Music Television szappanoperájának, a Real Worldnek egyik sztárja és egyben legrokonszenvesebb figurája is biciklis futár (a sorozat többi tagjával együtt, amatőrként önmagát adja-játssza). Biciklije, ami leginkább egy összecsukható Csepel kempingkerékpárra emlékeztet, az interneten is megcsodálható.

A faxok és az e-mail elterjedésével a futárok száma 1994-ben Manhattanben a korábbi hétezerről kétezerre csökkent, fizetésük pedig a felére – állítja az amerikai Alternatív kultúra című lexikon, ami külön szócikket szentel a biciklis futároknak.
Magyarországon 1993-ban alakult meg az első (és szinte egyetlen, de erről később) biciklis futárszolgálat, a Hajtás Pajtás. Tulajdonosai: Tóth Zoltán és Géresi László. Tevékenységük sokakat bámulatba ejtett, hiszen még kortárs írónk, Hazai Attila is megemlítette két regényében, a Budapesti Skizóban:
„- És ráadásul alapítottak a Spenóttal egy biciklis futárszolgálatot. Az a neve, hogy Hajtás Pajtás. Jó, nem?
-Aha. És megy nekik?
-Nagyon beindultak. Minden reklámcég velük dolgozik. Ez egy tuti üzlet. A bringások előbb-utóbb kiszorítják a motoros futárokat. És még nyitott a piac. Bár már megalakult a Tekerj Haver meg a Golden Pedál futárszolgálat is, de a Hajtás Pajtás a legjobb, kenterbe vernek mindenkit – mondta Jenci.”

Kényszerű profizmus
Hogy honnan merítették az ötletet? Tóth Zoltán azon a nyáron jött haza külföldről, fogalma sem volt, mihez kezdjen itthon, és társának sem volt éppen munkája. Hallotta valakitől, hogy Zürichben tartják a biciklis futárok Európa-bajnokságát – így hát kimentek megnézni.
Aztán visszajöttek, és nagy lelkesedés közepette kölcsönkértek két biciklit. Volt tízezer forintjuk, amiből szórólapokat gyártottak. Egy másik srác is besegített, ő volt a diszpécserük. Az elején munkájuk nem, csak idejük volt, úgyhogy jobb híján naphosszat saját szórólapjaikat hordták szét. Egy-két hónap múlva egy fordítóiroda felkarolta őket, elkezdtek velük dolgozni. Így lett napi három-négy fuvarjuk.
Aztán valahogy újságírók, tévések fülébe jutott a dolog. Munkájuk még mindig alig volt, de rengetegen írtak róluk. Ez az ingyenreklám sokat segített, „nevük lett”. És nem is rossz: „Hajtás Pajtás”. Tóth Zoltán Pajtás nevű cicájának írt egy Hajtás Pajtás című verset, innen a név (mellesleg van egy hasonló című, régi mozgalmi dal is).
A cég emblémája és az image már tudatosabban született. A Képzőművészeti Főiskolán kiírtak egy pályázatot, amire több jó rajz is érkezett. Egy fiatal lány nyerte, az ő emblémáját használják azóta is.
Ma már a diszpécserekkel együtt (akik természetesen maguk is rendszeresen „tekernek”) körülbelül negyven futár dolgozik a cégnél. Lehet néha hirdetéseket olvasni, hogy „tökös legények, belevaló leányok” jelentkezését várják. Nagyon kemény munka, megszállottnak kell lenni hozzá. Azt szokták javasolni mindenkinek, hogy egy-másfél évig maradjon náluk – de van egy kemény mag, akik már három-négy éve dolgoznak. Lányok is gyakran jelentkeznek, most éppen négyen vannak, akik közül ketten már elég régóta, megszállottan csinálják.
Egy futár havi negyven- és nyolcvanezer forint között keres – attól függően, hogy mennyire bírja. Kell egy kis idő, egy-két hónap, amíg belejön az ember. Aki már profi, az száz kilométert is megtesz naponta, ez összesen 12-14 fuvart jelent.
A bicikli a belvárosban gyorsabb, mint a motor. Ha nem így lenne, feltehetően akkor is sokan dolgoztatnának inkább velük, hiszen a zord motoroshoz képest a biciklis futárok kedvesek, gyorsak, és még ráadásul jó fejek is. Ugyanakkor védik a környezetet is, habár saját egészségükre nyilván nincs túl jó hatással a belvárosi levegő.

Összetartó versenytársak
Ami a konkurenciát illeti, sokáig lehetett próbálkozásokról hallani, de azok hosszú távon többségükben elúsztak. Végül nemrégiben megalakult egy új cég, a CCB Elit Expressz, amit három kilépett, öreg futár alapított.

• Remélem, összejön nekik. Hívd fel őket, jól jönne nekik egy kis hírverés. Keresd Mozsolics Róbertet vagy Szűcs Lacit. De tényleg felhívod őket? Tuti, így görbül meg? – agitált a Hajtás Pajtás vezetője, érzékeltetvén: ez a szakma azért mégsem a véres konkurenciaharcról szól.
• City Cycling Banditos: hosszú név, de jól hangzik. Olyan, mintha filmcím lenne – mondja Mozsolics Róbert, az egyik alapító. Amikor négy éve beállt futárnak, még nem is volt biciklije. Edzésben sem volt, sőt öt-hat éve ült utoljára kerékpáron. Aztán ennek ellenére nagyon belejött, még ki is járt a többiekkel a biciklis futár-világbajnokságokra, Európa-bajnokságokra. A washingtoni vb után három hónapig futárkodott New Yorkban – összesen hárman voltak kint a Hajtás Pajtástól. Persze New Yorkban kicsit más a helyzet: ott ötven cég és vagy kétezer-ötszáz biciklis futár dolgozik.
• Miért váltak ki a Hajtás Pajtásból? – kérdeztük.
• Megérett a dolog néhányunkban, akik már régóta ott dolgoztunk. Szerettünk volna önállósodni, és tudtuk: igazán csak egy volt futárnak van esélye arra, hogy jól be tudjon indítani egy ilyen céget. Itt a pénz nem minden, sőt önmagában a tőke nem is sokat ér. Tudni kell, hogy mennyi idő szükséges egy csomag kézbesítéséhez, milyen eső vagy hó esetén nem lehet nekiindulni biciklivel. És hát kell egy jó adag „őrület” is, hogy ezt csinálja az ember. De hidd el, azért egészen más érzés, ha az ember saját vállalkozásáért dolgozik.
  
  NAGYMÁTÉ ORSOLYA

Ez a cikk független sajtó megjelenés