Hajtanak a jogaikért

Összefoglaló a cikkről: A cikk bemutatja a Critical Mass budapesti történetét, amely néhány száz fős kezdeményezésből pár év alatt világrekordot döntő, ötvenezer résztvevős felvonulássá nőtte ki magát. A mozgalom egyik szervezőjeként megszólal Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás Futárszolgálat ügyvezetője is, aki a kerékpáros érdekképviselet eredményeiről és nehézségeiről beszél. A történet rávilágít arra, hogy a kerékpározás terjedését egyszerre hajtja a környezettudatosság erősödése és a budapesti közlekedés romló állapota.

Hajtanak a jogaikért
Vasárnap ismét Critical Mass Budapesten

Tavaly világrekord dőlt meg Magyarországon, ötvenezer résztvevővel a világ legnagyobb biciklis felvonulását rendezték meg Budapesten. Az immár hagyományos Critical Mass elnevezésű rendezvényen évről évre többen vesznek részt, hogy közösen demonstráljanak a kerékpárosok jogaiért és a főváros közlekedésének javításáért.

A Critical Mass nemcsak hazánkban, hanem a világ számos pontján elterjedt kerékpáros felvonulás. Az első ilyen rendezvényre 1992 szeptemberében került sor San Franciscóban, akkor mindössze negyvennyolc résztvevő volt jelen az eseményen. A késöbbiekben tartott felvonulásokra egyre több érdeklődő látogatott el, s ezt látva más városokban is meghonosodott ez a fajta hagyomány.
A fogalom jelentése egyébként kritikus tömeg. Ted White használta először dokumentumfilmjében, arra utalva, hogy a nem motorizált járművön közlekedők gyakran bizonyos tömeg esetén kísérelhetik meg az utcákon való keresztirányú átkelést.
A Critical Mass célja, hogy a demonstrálók egy előre meghatározott útvonalon végiggurulnak, egyes kereszteződéseknél, illetve a végállomásnál megállnak, fejük fölé emelik biciklijüket, ezzel felhívva a figyelmet a kerékpárral való közlekedési forma háttérbe szorítására, figyelmen kívül hagyására. Ahogy a külföldi, úgy a magyarországi felvonulásokat is rendőri kísérettel biztosítják, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az egyenruhások jelenléte soha nem okozott problémát, a régebbi demonstrációk zavartalanul zajlottak le.
Manapság a világ több városában tartanak Critical Mass felvonulásokat, néhol akár havonta is. Hazánkban 2004-ben rendezték az első demonstrációt, szeptember 22-én, az Autómentes Világnap alkalmából a Critical Mass Budapest felvonuláson négyezer ember vett részt. Egy évvel később, 2005. április 22-én, a Föld Napján már tízezren voltak, szeptember 22-én pedig nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban – mint például Debrecen, Pécs, Győr, Szeged – is megmozdulásokat tartottak.
2006-ban harmincezres tömeg kerekezett a kijelölt tizenhat kilométeren, a rendezvényen Sólyom László köztársasági elnök is részt vett. A szeptember 22-i Critical Mass az őszi zavargások miatt elmaradt, azonban egy évvel később ugyanezen a napon félszázezer demonstráló vonult ki a Hősök terére. Ez volt a világon az eddigi legnagyobb kerékpáros felvonulás.

Amikor 2004-ben először szerveztük meg a felvonulást, négyezer ember vett részt rajta, ami minket is meglepett, párszáz érdeklődőre számítottunk csupán. Aztán évről évre többen voltak, húsz-, harminckét-, aztán már ötvenezren. Mivel látható volt, milyen támogatottságunk van, a Magyar Kerékpáros Klubon keresztül tárgyalási pozícióba kerültünk, és az elmúlt években sok eredményt sikerült elérnünk – mondta a Demokratának Kürti Gábor, a Critical Mass egyik szervezője, a Hajtás Pajtás Futárszolgálat ügyvezetője.

• A politikusok nyaggatása kevésbé eredményes, de azért ott is vannak sikereink. Elértük például, hogy a költségvetésből most már évente kétmilliárd forint jut a kerékpárosokra, és uniós pályázatokból is több milliárd forintra tudnak pályázni az önkormányzatok kerékpárutak építésére.

Kürti Gábor szerint Budapesten nehezebb dolguk van, mint a vidéki településeken. A fővárosban például rendszeres, hogy megígérnek nekik egy bicikliutat, aztán ez kikerül a tervekből. Így jártak többek között a kiskörúton, ahol végül sikerült „visszakönyörögni”, hogy létesüljön kerékpárút, de ezen kívül elérték például azt is, hogy a Margit hídon a felújítás után biztonságosan át tudjanak kelni a kétkerekűvel közlekedők.

• Persze, az európai szokásoknak nem felel meg, hogy a kerékpárút-építés nálunk sokszor abból áll, hogy a járdákat egy felfestett sávval megfelezik. Ez balesetveszélyes is, jó néhány gyalogosgázolás történt már emiatt – tette hozzá a szervező. – Az is hátrányos, hogy a kereszteződéseknél viszont mindenképpen le kell menni az autóútra, amiből szintén sok a baleset. Mindez szerintem azért van, mert az autósok érdekeinek védelme nagyon erős, ezért a döntéshozók inkább elkerülik a problémát, másrészt az infrastruktúra is, finoman fogalmazva, kívánnivalót maga után.

Kürti Gábor örömtelinek tartja viszont, hogy minden esztendőben megduplázódik a kerékpárosok száma Budapesten. Ennek oka szerinte egyrészt az, hogy a környezettudatosság divatos lett, másfelől pedig a budapesti közlekedési helyzet egyre rosszabb.

• Az a tapasztalat, hogy nem elsősorban az autósok ülnek át, felmérésünk szerint kétszer annyian választják a tömegközlekedés helyett a kerékpárt, mint amennyien autó helyett járnak biciklivel. Ez véleményem szerint azzal magyarázható, hogy a járművek állapota rosszabb, a jegyek, bérletek drágák, az ember a buszon ülve is bekerül a dugóba. Mi drukkolunk a BKV-nak, hiszen mindenkinek az lenne a jó, ha autó helyett minél többen járnának tömegközlekedéssel, no meg persze biciklivel – mondta a kerékpáros érdekvédő.

Magyarországon nagyon sok embernek van biciklije, Budapesten például 300-400 ezer működő kerékpár van. Sokan azonban hétvégi sporteszköznek tartják. Mi azt szeretnénk, ha egyre többen jönnének rá: ezzel közlekedni is lehet. És ha ehhez persze a lehetőségek is adottak lennének.

Ez a cikk független sajtó megjelenés