Alternatív kapitalisták

"Innentől kezdve a vállalkozás hiperűrsebességre kapcsol – már ami a megrendelők számának növekedését illeti. Két év múlva már napi 50–60 megbízást teljesítenek, ám a fő nehézséget változatlanul a kommunikáció jelenti. Mivel a mobiltelefon a kilencvenes évek közepén luxuscikknek számít, az irodájuk kezdetben a Toldi Mozi és az Egyetemi Színpad előtti telefonfülkék. Innen osztják el a fuvarokat telefonkártya segítségével. Egy idő után azonban lépnek, és URH rádiókat szereznek, amelyeket az egyik ismerősüktől kölcsönkért pénzből vásárolnak meg."

Forrás: Haszon Magazin

Sikersztori: Alternatív kapitalisták

Géresi László (34) és Tóth Zoltán (44), a budapesti Hajtás Pajtás kerékpáros futárcég testvérpár tulajdonosai büszkék arra, hogy nem szennyezik benzingőzzel a várost, elemeket gyűjtenek be ügyfeleiktől, irodáikban szelektálják a szemetet. Az idén 15 éves múltra visszatekintő, piacvezető cég félmilliárd forint árbevétellel számol.

Forgalmukat várhatóan 10 százalékkal fogja megdobni a budapesti Margit híd – útfelújítás miatti – lezárása májustól.

Babler Hédi – így hívják azt a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanuló svájci diáklányt, akinek 15 évvel ezelőtti tippjéből nő ki majdan Magyarország legnagyobb biciklis futárszolgálata. Géresi László éppen ekkor jön haza négyéves külföldi kinttartózkodásából. „Nagyon rossz tanuló voltam, ezért anyám kitalálta, hogy érettségizzem le Izraelben, mert ott talán abbahagyom a linkeskedést” – mondja Géresi, aki az izraeli katonai behívó miatt tér vissza Magyarországra. Bátyjával az induláshoz szükséges pénzt kisebb alkalmi munkákból, szobafestésből, mázolásból teremtik elő, míg a cég első két kerékpárját két barátjuk kölcsönzi nekik.

Bizalmi kapcsolat

Kezdetben három kerékpárral indulnak, a testvérpár személyesen is közreműködik a cégben. Meg vannak győződve róla, hogy pár héten belül tönkreteszik az összes motoros futárcéget. Ám az üzlet csak nem akar beindulni. A fővárosban, 1993-ban még korántsem tolonganak a kerékpárosok. „Három bringás volt a városban, akiket arcról ismertem” – viccelődik Géresi. Az első nagyobb megbízásuk az akkor legmenőbb nemzetközi reklámügynökség nevéhez fűződik. „Ez nagyon jó referenciának bizonyult. Ekkor szembesültünk azzal, hogy a futárszolgáltatás bizalmi alapon működik, s 20–30 forintos árkülönbségek miatt a cégek nem váltanak partnert” – mondja Tóth Zoltán. Jelenleg az ügyfelek 80 százaléka hosszú távú, szerződéses partnere a Hajtás Pajtásnak.

Innentől kezdve a vállalkozás hiperűrsebességre kapcsol – már ami a megrendelők számának növekedését illeti. Két év múlva már napi 50–60 megbízást teljesítenek, ám a fő nehézséget változatlanul a kommunikáció jelenti. Mivel a mobiltelefon a kilencvenes évek közepén luxuscikknek számít, az irodájuk kezdetben a Toldi Mozi és az Egyetemi Színpad előtti telefonfülkék. Innen osztják el a fuvarokat telefonkártya segítségével. Egy idő után azonban lépnek, és URH rádiókat szereznek, amelyeket az egyik ismerősüktől kölcsönkért pénzből vásárolnak meg.

Kifehérítik a céget

A bicikliket maga a futár vásárolja meg a saját pénzén. A cégtől pusztán támogatást kap a szervizre. Ha a bringát ellopják, a futárnak kell megvennie az újat. A 160 alkalmazottból mintegy 100 a futár, akik napi nyolc órában dolgoznak. A minimálbér feletti teljesítménybérezésnek köszönhetően akár havi nettó 120 ezer forintot is kereshetnek – naponta átlagosan kilenc fuvarral. A futárok a teljesített összes fuvarjuk után kapnak százalékot. Akik már „régóta tolják a biciklit” a cégnél, azok bekerülhetnek az irodába, bár ezt nem mindenki szereti, így nem feltétlenül jelent előrelépést.

A cég növekedésével párhuzamosan előtérbe kerülnek a szervezeti kérdések. A baráti társasági formát idővel már nem lehetett fenntartani, a vállalkozás 2000- ben ölt komoly cégformát (kft.), megfelelő adminisztrációval és munkamegosztással. „Két és fél év után abbahagytuk a futárkodást. Innentől az öcsém foglalkozott a kommunikációval, az emberekkel, én a cég ügyeivel” – mondja Tóth. Jelenleg ügyvezető igazgató irányítja a vállalkozást, amelynek több divíziója is van, s a tulajdonosok már csak a stratégiai kérdésekről döntenek. Rendes havi fizetésük van, év végén felveszik az évről évre emelkedő osztalékot is.

A piacvezető budapesti biciklis futárcég a bevétel 75-80 százalékát bérköltségekre fordítja. „Amióta a munkaviszonyszerű szerződésekre vonatkozó moratórium lejártával a vállalkozói jogviszonyokat alkalmazottira cseréltük, azóta a bruttó bevétel több mint felét adókra költjük” – mondja Tóth. Így a társaság korábbi 15–20 millió forintos éves nyeresége, mely időközben elapadt, most a teljesítménybérezés helyes beállításának köszönhetően kezd ismét visszaállni.

Kisebb fordulópont a cég életében a motoros és autós futárok csatasorba állítása. Mivel így nagyobb küldeményeket is el tud szállítani a Hajtás Pajtás – és ezáltal egy adott megrendelő összes igényét le tudják fedni –, látványosan bővül az ügyfélkörük. Géresi szerint a futárkodás tipikus átmeneti munka. Akiket nem vettek fel az egyetemre, vagy éppen nem tudják, mihez kezdjenek, azok vannak többségben. Az alkalmazotti jogviszony óta nagyban csökkent a fluktuáció.

Terjeszkedés

Három éve indítják el a külföldi terjeszkedést, amely eddig nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. Egy bécsi székhelyű cég keresi meg őket az ötlettel. Becsatlakoznak az észak-európai országokban indított futárszolgálat- hálózatba, és a másnapi kiszállításra utaznak a légi és földi csomagszállítókkal való együttműködésben. „Sokkal olcsóbbak vagyunk, és sokkal jobb a nyomkövető rendszerünk, mint a konkurenciának. Ennek ellenére nincs érzékelhető fejlődés” – szomorog Géresi.

Ami azt illeti, érzékeny és szezonális piac a futárszolgálat. November a legerősebb hónap, szeptember közepétől pörög fel igazán a piac egészen karácsonyig. A forgalom függhet a hosszú hétvégéktől, a hó eleji vagy végi céges határidőktől. Piaci sajátosságokból adódóan minden visszaesést, válságot sokkal előbb megéreznek, mint az bárkinek eszébe jutna. „A pénzügyi válság jeleit már szeptember közepén érzékeltük” – mondja Géresi, aki szerint nem az a gondjuk, hogy kevesebb futárral dolgoznak, hanem az, hogy nincs mit vinni. A tulajdonos becslése szerint mintegy 10–15 százalékkal eshet vissza a forgalmuk, amit megközelítőleg ugyanennyivel kompenzálhat a Margit híd felújítás miatti kétéves lezárása májustól.

Nagy a konkurencia

A budapesti futárpiacból hozzávetőlegesen 20 százalékos szeletet kihasító Hajtás Pajtásnál az ennek harmadát kitevő Pikk-Pakk Futárszolgálat mégis jelentősebb versenytársaknak tartja a benzines futárcégeket. „A Hajtás Pajtást nem tekintjük konkurenciának, ők lebetonoztak egy utat, amit mi lekövetünk, amin végigmegyünk. Figyeljük az általuk esetlegesen elkövetett hibákat, így nem kell megfizetnünk azt a tanulópénzt, amit ők már megtettek” – mondja Beney Péter, tulajdonos.

A piac ugyanakkor korántsem tekinthető lefedettnek, növekedési potenciál továbbra is van. Egyelőre nem tervezik eladni a céget, de minden pénz kérdése – mondja Géresi. A szokásos számítás szerint egy ilyen cég értéke az éves forgalommal egyezik meg, azaz jelenleg félmilliárd forint. A testvérpárnak egyébként még van egy borszaküzletben és egy bútorgyárban is részesedése.

A Hajtás Pajtás tulajdonosai rendkívül büszkék városi civil tevékenységeikre. Állításuk szerint gyakorlatilag a Hajtás Pajtásnak köszönhető, hogy a városban ennyi bicajos van. Ők indították be a Critical Mass Budapest mozgalmat, s nem utolsósorban szerepet játszottak a kerékpáros miniszteri biztosi poszt létrehozásában. A cég futárjai évi kétmillió kilométert tekernek, ez alatt számításaik szerint 150 tonna üzemanyagtól mentesül Budapest.

NÉVJEGY

GÉRESI LÁSZLÓ (34) Budapesten született, a középiskolát Izraelben végezte el. Magyarországra visszatérve zenészként dolgozott, közben bátyjával, Tóth Zoltánnal közösen alkalmi munkákat vállaltak. Géresi tíz évi együttjárás után házasodott össze szerelmével öt éve. Kétéves kisfiukkal egy I. kerületi lakásban élnek.

TÓTH ZOLTÁN (44) Budapesten született, az Anna Frank Gimnáziumban végzett két osztályt. Elvált, négy gyermeke van. Igyekszik mindennap 1500 métert úszni. „15 éve nincs tévém, rádiót nem hallgatok, újságot nem olvasok, a hírportálokat kerülöm” – mondja Tóth, aki a Pest megyei Pilisszentlászlón lakik.

A CÉG A Hajtás Pajtás Futárszolgálat 2001-ben fantáziadús cégneve miatt megkapta „Az én cégérem” oklevelet, 2007-ben pedig kisvállalati kategóriában elnyerték az Üzleti Etikai Díjat.

Írta: Ember Zoltán (2008. december 01.)